-a megk�sett besz�dfejl�d�sr�l

Az eg�szs�ges besz�dfejl�d�s� kisbaba 3 h�napos kor�ig csak s�r�si hangokat hallat, g�gics�l.

3-6 h�napos kora k�z�tt megjelennek azok a biol�giailag vez�relt, reflexszer� hangmegnyilv�nul�sok, amelyekben �r�melv �rv�nyes�l. A bab�nak tetszik a saj�t hangja, ez�rt ism�telgeti azokat. Ezek teh�t komfort�rz�st jelent� hangok.

6-12 h�napos csecsem� m�r nem v�letlenszer� hangokat ad, hanem struktur�lt, sz�tagszer� hangkapcsolatokat, �sszerendezett mozg�sokkal. Ezekben a sz�tagkapcsolatokban – kezdetben- er�s kontraszt �rv�nyes�l (z�rt m�ssalhangz�, pl. „b” �s nyitott mag�nhangz�, pl. „a” v�ltakozik: „bababababa”). V�g�l ezek a sz�tagkapcsolatok egyre ink�bb hasonl�v� v�lnak a k�rnyezet hangmegnyilv�nul�saihoz, mert kiesnek bel�le azok a hangok, amelyek a k�rnyezet hangjai k�z�tt nem szerepelnek.

A 8 h�napos csecsem� gagyog�s�ban m�r er�sen felismerhet� az anyanyelv.

1-1, 5 �ves kora k�r�l a hossz� sz�tagsorok ler�vid�lnek; a baba t�bbnyire 1-2 sz�tag� produkci�kat hoz l�tre.(A magyar nyelvben is az 1-2 tag� szavak a leggyakoribbak.) Egy-egy sz� jelent�se ekkor t�bbet jelent, mint egy-egy sz�, a sz� jelent�se er�sen f�gg a szitu�ci�t�l, amelyben elhangzik. Ekkor m�g a gyermek ut�nz�ssal tanulja a nyelvet.

1, 5-2 �ves korban megjelenik egyfajta rendez�elv a gyermeki besz�dben. M�r megpr�b�l szerkezeteket kifejezni, de m�g nem toldal�kolja a szavakat, ink�bb t�virati st�lusban besz�l, de m�r dallama van a besz�dnek.

2-2, 5 �vesen m�r tudja jel�lni a nyelvtani viszonyokat a besz�dben, besz�dfejl�d�se a grammatikus korszakba l�p.

2, 5-3 �ves korban megjelennek az �sszetett mondatok.

Az eg�szs�ges fejl�d�smenetet mutat� 3 �ves gyermek m�r rendelkezik az anyanyelv�nek alapnyelvtan�val, az ut�nz�si f�zist felv�ltja n�la a nyelvi szab�lyok elsaj�t�t�s�nak szakasza.

A besz�dzavarok k�z�l tal�n az egyik legfelt�n�bb a sz�l� sz�m�ra, ha a gyermeke besz�dfejl�d�se k�sik kort�rsaihoz k�pest.

A nyelvelsaj�t�t�s menete, szintje, fejl�d�si �teme ugyanakkor egy�nenk�nt v�ltoz� lehet, a fi�k p�ld�ul �ltal�ban nehezebben, k�s�bb kezdenek el besz�lni (a magasabb tesztoszteronszint jelenl�te is kiv�lthatja a kutat�k szerint). A besz�dfejl�d�s k�s�s�nek oka lehet �r�kletess�g (apai �gon k�tszer er�sebb, maga a besz�dzavar fi�kn�l k�tszer gyakoribb, mint l�nyokn�l). Kialakulhat besz�dfejl�d�si elmarad�s k�rnyezeti t�nyez�k, elhanyagolts�g, besz�det nem �szt�nz� viszonyok, ingerszeg�ny k�rnyezet hat�s�ra. Megk�shet a besz�d azokn�l a gyermekekn�l, ahol a csal�dban kevesebb lehet�s�g van „gyakorolni a besz�det”, pl. t�bb nagyobb testv�r mellett, de az iker vagy a korban k�zel �ll� gyermekek is kevesebbet besz�lnek. Ennek oka, hogy kevesebb n�gyszemk�zti figyelem jut r�juk att�l a szem�lyt�l, akit�l �ppen a besz�det saj�t�tj�k el. Kialakulhat �ltal�nos mozg�sos �gyetlens�g talaj�n is.

A besz�dfejl�d�s k�s�s�nek oka lehet az �rtelmi elmarad�s – �rtelmi fogyat�kos kisgyermekekn�l rendszerint csak 3 �ves kor ut�n indul a besz�d. Okozhatja a besz�dfejl�d�s k�s�s�t nagyothall�s is. „F�lfoly�s” gyermekekn�l bizony�tottan gyakrabban k�sik a besz�d. Ez�rt, ha a gyermek 2, 5 �vesen m�g nem besz�l, �rdemes el�sz�r hall�svizsg�latot v�geztetni. A sz�jpadhasad�kos gyermekekn�l is �ltal�ban f�l�vvel elmarad a folyamat.

Logop�dus szem�vel akkor mer�l fel a besz�dfejl�d�si elmarad�s diagn�zisa, ha a gyermek 3 �ves kora ut�n kezd el besz�lni �s �rtelmi elmarad�s, jelent�s m�rt�k� nagyothall�s kiz�rhat�. Azt mindenk�ppen szakembernek kell eld�ntenie, hogy �n. egyszer� megk�sett besz�dfejl�d�s, vagy komplex nyelvi zavarra utal� �n. akad�lyozott besz�dfejl�d�s �ll-e a h�tt�rben.

Besz�dfejl�d�si elmarad�s eset�n m�r a gyermek gagyog�sa is k�shet. Kevesebbet gagyog; gagyog�sa siv�r, egyhang�, nem v�ltozatos. Gyakran elmarad az ut�nz� korszak. Jellemz�, hogy az els� szavak id�ben megjelennek, majd ezut�n a folyamat meg�ll �s csak 3 �ves kor ut�n folytat�dik �jra. A gyermek 4-5 �vesen m�g csak a 2 �ves �p besz�d szintj�n �ll. A kisgyermek ink�bb mutogat�ssal fejezi ki mag�t. Sz�kincse nagyon lassan fejl�dik. Gyakran hangut�nz� szavakat �s �n. dajkanyelvi kifejez�sm�dot haszn�l., pl. kutya=vau, �ra=tik-tak, alszik=tente. Cselekv�seket is ink�bb hangut�nz� szavakkal, vagy funkci�val nevez meg, pl. �t=bumm! (A hangut�nz� szavak haszn�lata norm�l fejl�d�s eset�n 3 �ves korra elt�nik.) Jellemz� a sz�csonk�t�s, sz�t�red�kek haszn�lata; a gyermek csak a szavak els� vagy utols� sz�tagj�t ejti, pl. aut�=t�, villamos=vi. A gyermek gyakran besz�l t�virati st�lusban: f�nevet �s ig�t egym�s mell� rak, kapcsolat, ragoz�s n�lk�l. Toldal�kokat nem vagy nem helyesen haszn�l (agrammatizmus, dysgrammatizmus), pl. A kutya eszik.=Vau nyam-nyami. Jellemz� lehet, hogy ugyanaz a kifejez�s m�s szitu�ci�ban m�st is jelenthet, pl. nyam-nyami=eszik, �hes, �tel, f�z. Mindezek mellett s�r�lhet a besz�d formai oldala is: makacs p�szes�g, k�s�bb hadar�s, dadog�s is fell�phet.

A k�rnyezet �szt�nz� ingerei fontosak a besz�delsaj�t�t�s zavartalans�g�ban. Csak a feln�ttel val� �lland�, szeretetteljes kapcsolat seg�theti el� az �p besz�dfejl�d�st. Ugyanakkor a besz�det nem szabad er�ltetni, siettetni, mert ezzel a gyermek besz�dkedv�t t�rj�k le. Az �lland� jav�tgat�ssal – a besz�dfejl�d�s korai szakasz�n – elb�tortalan�thatjuk a gyermeket. Sok verset �s mes�t olvassunk, mely a gyermek sz�kincs�t is b�v�ti �s a nyelvtani szerkezetek gyakorl�s�t is seg�ti. N�lk�l�zhetetlen a j� besz�dp�lda, fontos, hogy a k�rnyezet �rthet�en, tiszt�n besz�ljen �s lehet�leg ne haszn�ljon dajkanyelvi kifejez�seket.

forr�s