„Csokit akarok!”, „Add ide a poharam!”, „Hozd ide a bab�m!” – hallhatjuk gyermek�nkt�l. Ak�r reggelt�l estig pattoghatnak a parancsai. M�r kezdi kapizsg�lni, hogy bizonyos dolgokat k�pes ir�ny�tani. Szorgalmasan gyakorolja is. �m nem mindegy, milyen form�ban teszi ezt. Kedvesen, udvariasan vagy mini dikt�tork�nt.

Alapvet� udvariass�gi szab�ly, hogy k�r�seinkhez odabiggyesztj�k a „k�rem” sz�csk�t. „Add ide a poharam!”, „K�rem a poharam!” – ut�bbi k�r�st, ugye, sz�vesebben teljes�tj�k? Mindenki sokkal el�z�kenyebb, ha sz�pen k�rik. Nem �rt, ha gyermek�nk ezt m�r eg�szen kiskor�ban megtanulja.

P�runkkal, a csal�d t�bbi tagj�val, a boltos n�nivel, a szomsz�d kisgyerek anyuk�j�val mi is legy�nk udvariasak. Haszn�ljuk mi is s�r�n a „k�rem”-et. Ne feledj�k, gyermek�nk minden egyes pillanatban figyel minket (m�g akkor is, mikor azt hissz�k, hogy nem), �s leut�nozza a viselked�s�nket.

Ha nem k�r sz�pen, egyr�szt figyelmen k�v�l hagyhatjuk a k�v�ns�g�t, am�g el nem hangzik a var�zssz�, vagy figyelmeztethetj�k, hogyan is k�r�nk.

Ha a gyermek k�v�ns�g�t nem tudjuk azonnal teljes�teni, mert mondjuk, �ppen nyakig vagyunk a mosogat�ban, ne mondjunk neki olyanokat, hogy „egy perc”, „mindj�rt”. Nem fogja �rteni, m�g nincs tiszt�ban az id� fogalm�val. Legy�nk konkr�tak. „Elmosogatom m�g ezt a k�t t�ny�rt, azt�n megkeress�k a macid.”

Nem minden k�v�ns�gunk v�lhat val�ra. Ha gyermek�nk k�r�s�t nem tudjuk vagy nem szeretn�nk teljes�teni, akkor aj�nljunk fel neki egy lehets�ges alternat�v�t, �gy tov�bbra is �gy �rezheti, hogy a dolgok az ir�ny�t�sa alatt vannak, nem inog meg az �nbizalma. P�ld�ul: „Most nem, de ha szeretn�l, vacsora ut�n ehetsz egy szelet s�tit.” vagy „Ma m�r eleget t�v�zt�l, bab�zzunk vagy labd�zzunk ink�bb?” Ugye, mennyivel jobban hangzik, mint a „nem, nem, nem…”?

forr�s.