Az elektromos árammal üzemelő készülékek jelenléte az életünkben már olyan természetes számunkra, mint az, hogy reggel felkel, este pedig lenyugszik a nap. Gyakran el is feledkezünk róla, hogy az elektromosság akár az életünket is elveheti.
Persze egy bizonyos életkor felett már egyértelmű, hogy nem nyúlunk a konnektorba, nem locsoljuk meg a CD lejátszót, de a kisgyermekek számára mindez még nem evidens. Mivel a bajhoz elég, ha a figyelmünk csak egy röpke pillanatra is lankad, otthonunkat tegyük bababiztossá ebből a szempontból is.
A potenciális veszélyforrások felfedezéséhez ereszkedjünk négykézlábra, és úgy járjuk körbe a lakást! Réges-rég el is feledkeztünk arról a konnektorról ott a szekrény mellett. Kézen-lábon kotró gyermekünk garantáltan pillanatok alatt meg fogja találni! Helyezzünk hát bele vakdugót, mielőtt még elkezd vele ismerkedni! Minden egyes konnektor, amit a gyermek elérhet, kapjon ilyen baba-védelmet.
A kábelcsatorna nem csak elrejti a lakásban keresztül-kasul futó elektromos vezetékeket, de így a gyermek se férhet hozzájuk. Amelyik vezeték pedig nincs így védve, az ne legyen megtört, sérült. A korrekció ne abból álljon, hogy a sérült helyen a vezetéket körbetekerjük szigetelő szalaggal! Cseréljük ki a kifogásolható állapotban lévő kábelt, vezetéket!
Ha tehetjük, a helyiségekben a bútorokat úgy helyezzük el, hogy a konnektorokat, elosztókat eltakarják a gyermek szeme elől. Ha nem látja őket, nincs kísértés a felfedezésükre.
A kád, a mosogató közelében ne legyenek elektromos készülékek. Így véletlenül se eshetnek vízbe.
A szőnyeg alatt ne tekeregjenek vezetékek, ugyanis ahogy járkálunk rajtuk, megtörhetnek, sérülhetnek.
A készülékek vezetékei ne lógjanak, nehogy a gyermek elkezdjen velük játszani, rágni, rángatni őket.
Ha idegen helyre megyünk a gyermekkel, nem biztos, hogy ott is olyan bababiztos megoldásokat találunk, mint otthonunkban, ezért ilyenkor fokozottan figyeljük, mit ténykedik!
forrás. |