Az �let els� h�napjaiban tan�s�tott v�rm�rs�klet a kisgyerekkor �veiben is megmarad. Azok a sz�l�k, akik nyugodt �s k�nnyen kezelhet� gyerekeket kaptak a sorst�l, teljes meggy�z�d�ssel �gy v�lik, �k nagyon j�l csin�lj�k, a t�bbiek pedig biztosan elsz�rtak valamit. Minden esetben mi, sz�l�k vagyunk a hib�sak, ha csemet�nk az �tlagosn�l nehezebb eset? �s mi a helyzet a testv�rekkel?

A gyerekpszichol�gusok szerint – neveltet�s�kt�l, k�rnyezet�kt�l f�ggetlen�l – h�rom alapvet� v�rm�rs�kleti t�pusba sorolhat�ak a gyerekek:  nehezen kezelhet�, nyugodt – vagy lassan felenged�, �s k�nnyen kezelhet�, k�nnyen alkalmazkod� t�pus.

A nehezen kezelhet� kicsik rendk�v�l mozg�konyak, �rdekl�d�k. Mivel �rz�kszerveik a szok�sosn�l  kifinomultabbak, rosszul t�rik a k�lvil�g ingereit, hevesen �s gyorsan reag�lnak azokra. �berebben alszanak, minden �rdekli �ket, �rz�kenyen jeleznek minden v�ltoz�sra. �ltal�ban nem j� ev�k. Az ilyen gyerekek k�nnyen let�rnek, �s gyakran m�g az �vatos ir�ny�t�snak is ellen�llnak. Nem lehet szimpl�n rossz k�ly�knek titul�lni �ket, b�r l�nyegesen t�bb gondot okoznak a sz�leiknek, mint a t�bbiek. A csal�di gondok, az elfoglalt sz�l�k, egy v�l�s, vagy csup�n a kistestv�r �rkez�se, m�g nehezebb� teszi a nevel�s�ket.

A nyugodt, vagy lassan felenged� kisgyerek visszah�z�d�. Mivel kev�s ig�nyt t�maszt, lassan reag�l a k�lvil�g ingereire. F�l�nk, nehezen bar�tkozik. Sz�leinek sokszor nehezebb dolga van vele, mint a nehezen kezelhet� csemet�k eset�ben, az idegenek szem�ben m�gis �k a „j�kisfi�k/j�kisl�nyok, akik csendesen �lnek a buszon, vagy az �tteremben.

Legk�nnyebb dolga term�szetesen a k�nnyen kezelhet� kicsik csal�dj�nak van, �s szerencs�re �k a legn�pesebb t�bor. Ezek a lurk�k �ltal�ban j� hangulat�nak l�tszanak, j�l alkalmazkodnak a v�ratlan helyzetekhez is. Ez nem jelenti azt, hogy �lland�an kij�nnek �nmagukkal �s a k�lvil�ggal, �s megnyugtat�sul a hiszti sem ker�li el �ket.

T�bbgyerekes ismer�seim szerint a sors igazs�gos: nagyon ritka az a csal�d, ahol mindegyik gyerek z�r�s, vagy �ppen �ldott j�. Az ezot�ria h�vei – akik szerint nincsenek v�letlenek –, azt vallj�k, hogy mindenki olyan „neh�zs�g�” gyereket „kap”, amelyikkel m�g meg tud birk�zni.

„...Els� fiam igazi nehezen kezelhet� kisgyerek volt. Okos, nyitott, de borzaszt�an �rz�keny. Minden rezd�l�s�re oda kellett figyelnem, hogy meg�rtsem mit, mi�rt tesz. M�sk�l�nben folyton b�ntethettem volna a „rosszas�gai” miatt. A csal�d �s a bar�tok �r�kk� b�r�ltak, ami�rt ilyen lett. Sok�ig magamban kerestem a hib�t, de bevallom, nem tal�ltam olyan eget renget� nagy b�nt, amit elk�vettem volna. Nyugodt, szeret� csal�dba sz�letett, ahol v�rtuk, �s sokat foglalkoztunk vele. Az �gyam mellett egyre gy�ltek a nevel�si tan�csokat oszt� k�nyvek – amelyek persze az �n aktu�lis k�rd�seimre sosem adtak v�laszt...”- mes�li Kinga, akit h�rom fi�val �ldott meg a sors.

Azt�n megsz�letett a k�z�ps� fia, �s akkor Kinga v�gre megnyugodott. A m�sodik gyerek b�k�s, j� �tv�gy�, j�l alv�, de kiss� visszah�z�d� baba volt, �s ilyen is maradt. A harmadik pedig – hogy a sors igazs�goss�g�t elhiggy�k –, igazi „harmadik gyerek”: k�nnyen kezelhet�, bar�ts�gos, vid�m kisfi�.

Persze nem vitatja senki, hogy a sz�l�k szerepe �s a k�rnyezet nem befoly�solja azt, milyenn� v�lik a kisember, de a genetika fricsk�it nem v�ghatjuk sutba. Ezt tartsa szem el�tt minden „k�nny� eset” szerencs�s anyuk�ja �s apuk�ja, amikor mell�t veregetve osztogatja okos tan�csait a nehezebb sors� sz�l�knek!

forr�s.