Minden csal�d �let�ben, ahol gyerek van, elõbb-ut�bb elj�n a pillanat, amikor a csal�d szemef�nye r��bred arra, hogy kuty�t szeretne. Ilyenkor a sz�lõ, ha beadja a derek�t, akkor szembes�l egy rakat k�rd�ssel. Milyet? Honnan? Mennyi�rt? �s egy�ltal�n…
Az al�bbiakban, ebben szeretn�nk n�mi seg�ts�get ny�jtani.

Elsõ r�n�z�sre olyan k�zhelyek jutnak az ember esz�be, mint hogy kertes h�zba kutya val�, meg hogy a gyereknek a kutya a legjobb b�bicsõsz, meg hasonl� butas�gok. Ezzel szemben a val�s�g az, hogy a kutya nagyon komoly felelõss�g. B�rmelyik kutya.

Ha kutyatart�s mellett d�nt�nk, akkor bizony tudnunk kell, hogy d�nt�s�nk alighanem h�tral�võ �let�nket befoly�solni fogja. Mindegy, hogy mekkora, mindegy hogy fajtiszta-e. Tudnunk kell �t�rezni – legal�bb a d�nt�s elõtt – annak felelõss�g�t, hogy olyan csal�dtag ker�l hozz�nk, melynek felt�tlen szeretet�re bizton sz�m�thatunk �s „aki” ez�ltal erõsen kiszolg�ltatott is nek�nk. Tal�n gyermekes csal�doknak ez kicsit k�nnyebb.

Az elsõ szempont – v�lem�nyem szerint – hogy a gyermek el�gg� felnõtt-e ahhoz, hogy gondoskodni tudjon �s akarjon egy kuty�r�l. Vajon �gy lesz-e ez a j�võ h�napban is? �s mi k�szek vagyunk-e arra, hogy n�h�ny h�nap m�lt�n, amikor a k�ly�k m�r nem annyira k�ly�k, amikor m�r elm�lt az �jdons�g var�zsa, �tvegy�k gyermek�nktõl mindazokat a feladatokat, mely a kutya tart�s�val j�r – ha kell.

D�nt�tt�nk

Megsz�letett a d�nt�s, leendõ kuty�nknak gazd�ja lesz. Ez az a pillanat, amikor megsokasodnak a k�rd�sek. Kellene valami t�mpont, hogy merre induljunk, hol tal�lunk inform�ci�t. Fajtiszta, pedigr�s kuty�t, vagy j� lesz nek�nk a kever�k is? Honnan vegy�nk �s egy�ltal�n vegy�nk, vagy befogadjunk? Hol is van az �llatorvos? Mennyibe is ker�l? Mennyit eszik? �s mit? Kell-e s�t�ltatni? Ha kertes h�zunk van akkor is? Kell-e neki kutyah�z �s ha igen, akkor mekkora? Vagy ink�bb kennel? Elõbb kutya �s ut�na a helye, vagy �pp ford�tva?

Mindenek elõtt �rdemes magunkban tiszt�zni, hogy mit v�runk el a kuty�t�l. Valamilyen kimondott, vagy kimondatlan c�llal szeretn�nk? Mi lesz a dolga? Lehet, furcsa k�rd�sek, de ne feledj�k! D�nt�s�nk hossz� �vekre sz�l!

Ha kever�k kutya mellett d�nt�nk

Nyilv�n sz�mos elõnye van a kever�k kuty�nak… Itt van pl. mindj�rt az �ra. Meg a …  ����… Mi is?

Elõsz�r is a kever�k kuty�k a legritk�bb esetben rendelkeznek az egy�bk�nt fontos olt�si k�nyvvel, kaptak rendszeres orvosi ell�t�st. Ezen fel�l, ha k�ly�kkuty�t v�s�rolunk, vagy fogadunk be, akkor bizony lutri, hogy az a kutya milyen lesz. M�g azt sem tudjuk, hogy mekkora lesz majd ha megnõ. Ugyancsak nem tudjuk, hogy milyen a term�szete. Lehet, hogy nagyszerû h�zõrzõ lesz, de az is lehet, hogy nem fogja toler�lni a gyerekek „nyaggat�s�t”.

Ezzel egy�tt – hiszem – hogy m�g mindig jobb egy kever�k kuty�val �lni, mint kutya n�lk�l. Ha �yg d�nt�nk, akkor ne legy�nk restek felkeresni a hozz�nk legk�zelebbi �llatmenhelyet! Itt rengeteg hasznos tan�ccsal el fognak benn�nket l�tni �s seg�tenek kutyust is v�lasztani. Sajnos, bõ a v�laszt�k…

M�r csak az�rt is �rdemes �llatmenhelyet felkeresni, mert akik itt a kutyuskkal foglalkoznak, azok bizony ezt �llatszeretetbõl teszik. Gondoskodnak r�luk, ell�tj�k betegs�geiket, s�r�l�seiket. �s persze az is szempont lehet, hogy egy �letet ment�nk meg.

A kompromisszum

Sokan gondolj�k azt, hogy j� kompromisszum a fajtiszta kutya �s a kever�k k�z�tt, ha t�rzsk�nyv n�lk�l v�s�rolnak egy�bk�nt fajtiszta kuty�t. Szomor� h�r, de ilyen nincs.

A MEOE teny�szt�si szab�lyzata alapj�n a kiskuty�k t�rzsk�nyv�t, azok megsz�let�s�tõl sz�m�tott 10. napig meg kell k�rni. Azaz amikor mi megjelen�nk kutya�gyben, akkor a kutyusoknak m�r megvan a t�rzsk�nyv�k. (A teljes igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy van m�d e szab�ly megker�l�s�re, de ha ebben a teny�sztõ a kiskapukat keresi, akkor tal�n m�sban is. �gy lehet „fajtiszta” N�met Juh�sz kuty�nk, mondjuk tacsi l�bakkal.)

Azon is �rdemes elgondolkodnunk, hogy a teny�sztõ ugyan mi�rt adn� nek�nk ide t�red�k �ron t�rzsk�nyv n�lk�l a kiskuty�t, ha egyszer a t�rzsk�nyv viszonylag alacsony adminisztr�ci�s d�j��rt (MEOE tag eset�ben ez 4,500.- Ft!) t�rzsk�nyvvel is eladhatja. Nyilv�n nem ellens�ge a saj�t zseb�nek…

A fajtiszta kutya

T�rzsk�nyvezett kuty�t az�rt j� v�s�rolnunk, mert r�gt�n az elej�n d�nt�si helyzetben vagyunk. Fentebb tiszt�ztuk, hogy milyen elv�r�saink vannak a kuty�val szemben, nincs h�t m�s dolgunk, mint megkeresni, hogy mely fajta illeszkedik ezekhez az elv�r�sokhoz.

Ugyanis a t�rzsk�nyvezett kuty�k fõbb tulajdons�gaikban megegyeznek. Hogy mik is ezek a tulajdons�gok, mind k�lsõ, mind pedig bensõ tekintet�ben, azt az �gynevezett „Fajta Standard” �rja le.

Innen tudhatjuk, hogy a kutyus ha megnõ mekkora lesz, hogy ink�bb a h�z õrz�s�re sz�letett, vagy a csal�d leendõ „boh�c�t” tisztelhetj�k benne. Ne legy�nk h�t restek ut�nan�zni – ak�r interneten.

Ha kiv�lasztottuk a fajt�t

Miut�n alaposan t�j�koz�dtunk �s eld�nt�tt�k, hogy mi bizony Berni P�sztort l�tn�nk sz�vesen a csal�dban – mert h�t ki tudna egy ilyen gy�ny�rûs�ges, okos �s megb�zhat� kuty�nak ellen�llni – k�r�lbel�l f�l�ton j�runk ahhoz, hogy leendõ kutyusunk gazditulajdonos legyen. Meg kell keresn�nk azt a teny�sztõt, akitõl megkapjuk csal�dunk leendõ tagj�t.

Itt kell n�h�ny sz�t szenteln�nk a „teny�sztõ vagy szapor�t�?” k�rd�snek. Vannak olyanok, akik kellõ g�tl�stalans�ggal �s persze p�nz�hs�ggel minden kontroll n�lk�l gy�rtatj�k a kiskuty�kat. (Bele�rtve az �nkontrollt is!)

Ilyen helyeken az egyetlen szempont a p�nz. Min�l kevesebb befektet�ssel, min�l nagyobb bev�tel. Biztosan sz�m�thatunk r�, hogy ilyen helyeken nem kapunk sz�ml�t, vagy szerzõd�st, illetve fizet�s ut�n nem is ismernek benn�nket. Persze ak�r m�g t�rzsk�nyvet is kaphatunk – pont �gy, mint ahogyan – mondj�k – diplom�t is lehet venni…

Abban is biztosak lehet�nk, hogy az ilyen helyen a kiskuty�k ell�t�sa, t�pl�l�sa – fogalmazzunk finoman! – hi�nyoss�gokat mutat. K�l�n�sen igaz ez az orvosi k�lts�gekre. Hogy ez mit jelenthet a k�sõbbiekben, azt itt az anyuk�k �s leendõ anyuk�k oldal�n tal�n nem kell hangs�lyozni.

Hogyan ismerhetj�k fel az ilyen helyeket? A v�lasz sokkal egyszerûbb, mint azt elsõre gondoln�nk. Elõsz�r is, ha k�nyelmetlen k�rd�seket tesz�nk fel, akkor jobbn�l jobb t�rt�neteket tudnak elõadni. Ilyen pl. a t�rzsk�nyv neml�te is, melyre az egyik szok�sos v�lasz, hogy majd az eg�sz alomnak egy�tt, ha majd minden kiskuty�nak meglesz a gazd�ja. Ha elhissz�k, akkor v�rhat�an a kez�nkbe soha nem fogjuk kapni.

Fontos seg�ts�g az is, hogy k�rben�z�nk. Ha olyan k�r�lm�nyeket tal�lunk, amelyeket magunk is elfogadhat�nak tartunk, akkor nagy val�sz�nûs�ggel j� helyen j�runk. Ha nem tudjuk megn�zni a kutyusok hely�t, akkor meg annak oka van. Nem t�vedhet�nk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy olyan k�r�lm�nyek k�z�tt tartj�k a kuty�kat, ami miatt mi sz�gyenkezn�nk.

Teny�sztõt keres�nk

Az internet kor�ban ez igaz�n nem okozhat probl�m�t. De persze ott a pap�ralap� internet is. :-) K�t dolgot azonban vegy�nk figyelembe! Egyr�szt mi nem vagyunk teny�sztõk, teh�t nincs viszony�t�si alapunk sem. Ezen azonban k�nnyen seg�thet�nk! Ne legy�nk restek �s keress�nk fel t�bb teny�sztõt is. T�j�koz�djunk, m�rlegelj�nk, majd azt k�vetõen d�nts�nk.

A m�sik tan�cs, amit �rdemes megsz�vleln�nk, az nem m�s, mint hogy pr�b�ljuk megkeresni a fajta teny�sztõinek egyes�let�t. Az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben van ilyen. K�rj�nk tõl�k b�tran seg�ts�get! Seg�teni fognak, aj�nlanak teny�sztõket �s m�s k�rd�seinkre is v�laszt fognak adni.

Mit k�rdezz�nk a teny�sztõtõl

Amit magunkt�l is megk�rdezn�nk, ahhoz nem kell tan�cs. Ennyi pedig el�g is. Nagy val�sz�nûs�ggel ink�bb a teny�sztõ fog benn�nket k�rdezgetni. Ugyanis nem szeretik ak�rhov� eladni a kutyusokat. Tudni szeretn�k, hogy j� helyre ker�lnek. M�g az is kider�lhet, hogy nem ez a fajta val� nek�nk.

Elhozzuk a kiskuty�t

Gyakorta felmer�l a k�rd�s, hogy mikor hozhatjuk el a kiskuty�t. Ez a v�lasztott fajt�t�l f�ggõen v�ltoz� lehet, de jellemzõen a 8-10 hetes kor az, amikor a kezdeti olt�sokat a kutyus megkapta, amikor a f�regtelen�t�sen �tesett.

Ha esetleg eddig nem tett�k meg, akkor itt az ideje, hogy t�j�koz�djunk hogyan t�pl�ljuk, mennyi idõnk van az �llatorvos felkeres�s�ig, mikor esed�kes a k�vetkezõ olt�s? (Ha lelkiismeretes teny�sztõt tal�ltunk, akkor Õ m�r ezeket bizony elmondta, ha k�rdezt�k, ha nem.)

�rdemes m�g kor�bbi l�togat�saink alkalm�val vinn�nk magunkkal valamit, amit betehet�nk az alomba, hogy �tvegye annak szag�t. Kutyusunk �j k�rnyezete nem lesz annyira ijesztõ sz�m�ra.

C�lszerû, ha elõzetesen egyeztet�nk a teny�sztõvel, hogy mikor �rdemes a kutyus�rt menn�nk. Nem j�, ha �pp teli a hasa, mert megviselheti az utaz�s. Minket meg a takar�t�s. �rdemes �gy idõz�ten�nk dolgainkat, hogy az �j j�vev�nyt h�tv�ge elej�n hozzuk el, hogy az eg�sz h�tv�g�n vele tudjunk foglalkozni. Ne feledj�k, hogy „Õt” �pp most szak�tott�k el a csal�dj�t�l!

Ha mindezekkel megvagyunk, nincs m�s h�tra, mint a mindennapok gondoskod�sa, �r�me.

V�gezet�l jusson esz�nkbe Antoine de Saint-Exup�ry, a kis herceg-b�li b�lcsess�ge:
„Te egyszer s mindenkorra felelõs lett�l az�rt, amit megszel�d�tett�l.”

forr�s.