Egy tatab�nyai felm�r�s szerint a k�z�piskol�sok 29 sz�zal�ka kipr�b�lt m�r valamilyen illeg�lis drogot. A leggyakrabban haszn�lt k�b�t�szer a marihu�na, a gyerekek t�bbs�ge k�v�ncsis�gb�l ny�l hozz�. A di�kok egy r�sze �gy tartja: pont az�rt kezdi el �rdekelni �ket a drog, mert annyit sulykolj�k a t�m�t a telev�zi�ban.

A kamaszok 29 sz�zal�ka pr�b�lt m�r ki valamilyen illeg�lis drogot - der�lt ki abb�l a kutat�sb�l, melyet a Jelenkutat� Int�zet v�gzett m�rciusban a tatab�nyai �nkorm�nyzat �s a helyi K�b�t�szer�gyi Egyeztet� F�rum felk�r�s�re. 1247 tatab�nyai k�z�piskol�s, 9-12.-es tanul�t k�rdeztek meg a drogfogyaszt�sr�l abb�l a c�lb�l, hogy el�k�sz�ts�k a v�ros drogstrat�gi�j�t. 

A kutat�s szerint a k�b�t�szert kipr�b�l�k ar�nya jelent�sen n�tt az elm�lt �vekben: 2000-ben a di�koknak csak 13, 2005-ben pedig 23 sz�zal�ka �ll�totta, hogy ny�lt m�r illeg�lis droghoz. Demetrovics Zsolt, a Nemzeti Drogmegel�z�si Int�zet kutat�ja ugyanakkor arra h�vja fel a figyelmet: szinte kiz�rt, hogy hat �v alatt t�bb mint k�tszeres�re n�tt volna a valamilyen illeg�lis drogot kipr�b�l�k ar�nya.

A kutat� szerint a 2006-os adat t�nik re�lisnak, a 2000-ben m�rt 13 sz�zal�k pedig t�l alacsony. A 2003-as nemzetk�zi �sszehasonl�t� orsz�gos vizsg�lat is m�r azt mutatta ki, hogy a 16 �vesek 16,2 sz�zal�ka pr�b�lt valamilyen tiltott szert, pedig ez az adat rendszerint alacsonyabb a val�s�gn�l, mert a fels�bb �vfolyamos k�z�piskol�sokat nem sz�m�tj�k bele. Budapesten 2004-ben a 17-18 �ves k�z�piskol�sok 47,5 sz�zal�ka fogyasztott m�r tiltott szert.

A kipr�b�l�k ar�nya n�, de egyre kisebb m�rt�kben

A kipr�b�l�k ar�ny�nak n�veked�se azonban orsz�gos szinten is megfigyelhet� tendencia, igaz, a n�veked�s m�rt�ke folyamatosan cs�kken - tudta meg az [origo] Demetrovics Zsoltt�l. A kutat� szerint fontos szempont az is, hogy a kipr�b�l�k t�lnyom� t�bbs�g�b�l soha nem lesz probl�m�s fogyaszt�, f�gg�.

A tatab�nyai felm�r�s szerint a leggyakrabban haszn�lt illeg�lis szer a marihu�na, ezt k�veti az ecstasy �s az amfetamin. A di�kok azt  �ll�tott�k, hogy a kipr�b�l�s oka legt�bbsz�r k�v�ncsis�g. 27 sz�zal�kuk csak j�l akarta �rezni mag�t, 11 sz�zal�k a t�rsas�g kedv��rt k�b�t�szerezett, viszont probl�m�k miatt csak 3 sz�zal�k ny�lt droghoz. Akik m�r kipr�b�lt�k, f�leg a k�v�ncsis�got hangs�lyozt�k, a tapasztalatlanok pedig butas�got, felt�n�si v�gyat, jellemhib�t eml�tettek a drogfogyaszt�s okak�nt. A kutat�s egy�bk�nt azt is kimutatta, hogy az eg�sz t�mak�rh�z megenged�bben, eln�z�bben �ll az, aki pr�b�lt m�r valamilyen illeg�lis szert.

A tatab�nyai di�koknak t�bb mint 80 sz�zal�ka legal�bb egyszer r�szt vett m�r drogprevenci�s �r�n, de a kipr�b�lok negyede gondolja csak �gy, hogy hiteles v�laszokat kapott, �s ez az ar�ny a tapasztalatlanakn�l is csak 43 sz�zal�k. A di�kok t�bbs�ge a bar�tait�l szerez inform�ci�kat a drogokr�l, m�sodik helyen az iskola, harmadikon pedig a telev�zi� �ll. A kipr�b�l�k 56 sz�zal�ka �gy tartja, t�ls�gosan sulykolj�k a t�m�t, s ezzel keltik fel a k�v�ncsis�got a drogoz�s ir�nt.

Demetrovics Zsolt is tapasztalta a drogprevenci�s programokkal kapcsolatban, hogy l�tsz�lag n�velhetik a kipr�b�l�shoz val� kedvet, de a szak�rt� szerint ez a v�ltoz�s val�j�ban azt jelenti, hogy re�lisabb� v�lik a di�kok probl�ma�szlel�se, annak a felm�r�se, hogy mekkora a val�s�gos es�lye valamilyen drog kipr�b�l�s�nak. Ez azonban csak azokn�l fordult el�, akik a program el�tt azt mondt�k, hogy �k biztosan nem ny�lnak illeg�lis k�b�t�szerhez. Azokn�l viszont, akik �gy v�lekedtek kor�bban, hogy val�sz�n�leg kipr�b�ln�nak valamilyen drogot, hat�sos volt a prevenci�, j�r�szt letettek sz�nd�kukr�l.

A j�m�d� di�kok t�bbet isznak

K�v�ra, cigarett�ra, alkoholra �s k�b�t�szerre k�ltik a tatab�nyai di�kok zsebp�nz�k 12 sz�zal�k�t, ezek a szerek  harmadik helyet foglalj�k el a kiad�sok list�j�n. Ugyanakkor az erre ford�tott p�nz �tlagosan 2460 forint havonta, amib�l nem telik nagyobb mennyis�gre.

A tatab�nyai di�kok 74 sz�zal�ka cigarett�zott m�r �let�ben, �s 32 sz�zal�kuk minden nap r�gy�jt. A rossz tanul�k, vagyis a h�rmas �tlag alattiak doh�nyoznak a legt�bbet, sokat f�st�lnek azok is, akik hetente t�bbsz�r j�rnak sz�rakozni vagy koll�gist�k, m�g ritk�bban gy�jtanak r� azok, akik sportol�k, vall�sosak vagy diplom�sok a sz�leik.

A di�kok 90 sz�zal�ka ivott m�r alkoholt �let�ben, 23 sz�zal�kuk pedig legal�bb h�romszor ivott nagyobb mennyis�g� szeszt az ut�bbi h�napban h�rom. A nagyiv�sban azok j�rnak az �len, akik hetente t�bbsz�r j�rnak sz�rakozni vagy 20 ezer forintn�l t�bbet k�lthetenek havonta.

Leg�lis droghoz kisiskol�sok is hozz�jutnak

Leg�lis drogot a tatab�nyai k�z�piskol�sok 23 sz�zal�ka fogyasztott m�r. A legt�bben az altat�t vagy nyugtat�t pr�b�lt�k ki, ezt k�veti a gy�gyszer-alkohol p�ros�t�s, majd a szipuz�s. Elv�tve el�fordul m�g a lufiz�s, patronoz�s is.

A szint�n Kom�rom-Esztergom megyei Oroszl�nyban az ut�bbi �vekben az �ngy�jt�g�z haszn�lata terjedt el L�rincz Norbert, az Utcai Szoci�lis Seg�t�k Egyes�let�nek vezet�j�nek tapasztalatai szerint. A szoci�lis munk�s az  [origo]-nak elmondta: m�r 10-11 �vesek �ltal�nos iskol�sok is kipr�b�lj�k az �ngy�jt�g�zt, t�bb esetben ment�t kellett h�vni az egyik iskol�ba olyan gyerekekhez, akik emiatt lettek rosszul. A szert L�rincz szerint a legt�bben "a po�n kedv��rt" pr�b�lj�k ki, mivel m�ly lesz t�le az ember hangja, �s "meg lehet vele ijeszteni a feln�tteket". "Az olcs�n beszerezhet� �ngy�jt�g�z agresszivit�st okozhat, �s a f�gg�s�g is el�g kor�n kezd  kialakulni" - t�j�koztatta az [origo]-t L�rincz. Demetrovics szerint ugyanakkor ez a jelens�g egy�ltal�n nem �ltal�nos. "Nincs tele a drogambulancia ilyen esetekkel" - fogalmazott a szak�rt�.

Janecsk� Kata