A cs�sz�-m�sz�, k�sõbb futk�roz� �s labd�z� kisgyerek ezekkel a mozg�sokkal nem csup�n a test�t �gyes�ti, hanem az agy�t is csiszolja. Az �let elsõ �veiben elsaj�t�tott fizikai k�szs�gek, kihatnak a k�sõbbi szellemi teljes�tm�nyre.

A tud�sok m�g j� t�z �vvel ezelõtt is eg�szen m�sk�nt k�pzelt�k el az agy kifejlõd�s�t az egyes emberekn�l. A genetikai �r�ks�g meghat�roz� mivolt�b�l kiindulva felt�telezt�k, hogy mindenki elõre beprogramozott agytekerv�nyekkel sz�letik.
Ma m�r sokkal �rnyaltabb k�p�nk van mindarr�l, ami a kopony�nkban t�rt�nik, mivel a nagy felbont�s� sz�m�t�g�pes tomogr�fok (PET) a sejtek szintj�ig k�pesek l�ttatni az agyi folyamatokat.
A mai �ll�spont szerint egy kifejlett agy sz�zmilli� idegsejtet tartalmaz. Ezek egym�shoz kapcsol�dva hozz�k l�tre azokat a bonyolult funkci�t, amibõl az emberi magatart�s �ssze�ll. Minden idegsejt t�bb ezer m�sik idegsejthez kapcsol�dik, �s �gy �rintkez�sek trilli�i keletkeznek. Az idegsejtek k�z�tti h�l�zat hossza t�bb, mint sz�zezer kilom�ter.

Az �let fenntart�s�hoz sz�ks�ges legfontosabb agyi "�ramk�r�k", amelyek a l�gz�s�rt, a sz�vmûk�d�s�rt, a belsõ szervek ir�ny�t�s��rt, a reflexeink�rt felelõsek, val�ban vel�nk sz�letettek, de a finomabb funkci�inkhoz sz�ks�ges agyi idegh�l�zat a k�rnyezetbõl �rkezõ ingerek hat�s�ra alakulki. Az emberi agy fel�p�t�se csak ezeknek a k�lsõ hat�soknak a r�v�n teljesedik ki.
Az �let elsõ �veiben a mozg�s �s az �rz�kszervi benyom�sok adj�k azt az ingert�meget, ami az �jsz�l�tt agy�t folyamatosan "�rleli". Az idegsejtek k�z�tti kapcsolatok, a szinapszisok erõss�g�t �s bonyolults�g�t ezek a tapasztalatok hat�rozz�k meg.
Azok a kapcsolatok, amelyeket nem aktiviz�lnak, nem haszn�lnak eleget vagy gyeng�k, egyszerûen elsorvadnak, �pp�gy mint egy fa gyenge �gai. Ha viszont a neuronok sokat vannak "edz�sben", akkor az agyba val� integr�lts�guk, a saj�t �ramk�reik bonyolults�ga fokoz�dik.

Az agykutat�k m�sik nagy felfedez�se a k�zelm�ltb�l az �n. idõablakok megismer�se. Kider�lt, hogy csaknem mindenfontos k�szs�gnek �s k�pess�gnek van egy k�l�n�sen alkalmas tanul�si peri�dusa, ezt h�vj�k idõablaknak. Ha ezt a gyerek valamilyen okb�l elmulasztja, akkor az agy�ban az adott funkci�hoz sz�ks�ges idegh�l�zat nem fejlõdik ki teljes terjedelm�ben. Ez �nmag�ban m�g nem jelenti azt, hogy fogyat�kos lesz a gyerek, b�r sz�lsõs�gesen h�tr�nyos helyzetben, amikor nem kapja meg a sz�ks�ges k�lsõ ingerek, �lm�nyek minimum�t sem, m�g ez is elõfordulhat.
Ezen ismeretek birtok�ban a sz�lõk sokat tehetnek az�rt, hogy gyermekeik agyfejlõd�s�t serkents�k. Nem k�l�nleges okos�t� feladatokr�l van sz�, hanem csupa olyasmirõl, aminek l�tsz�lag nem sok k�ze van a k�sõbbi �rtelmi k�pess�gekhez.
Az �let elsõ k�t �v�ben az elsõdleges, �n. motoros mozg�s t�k�letes�t�se j�rul hozz� legink�bb a megfelelõ agyi h�l�zat fejleszt�s�hez. Ennek �rdek�ben a gyereknek min�l t�bb, az eg�sz testet ig�nybe vevõ mozg�sra van sz�ks�ge: m�sz�sra, kapaszkod�sra, ugr�sra, �t�sre, dolgok elkap�s�ra, gur�t�s�ra, egyens�lyoz�sra stb.
A kisgyerek j�t�k k�zben a finomabb izmai feletti kontrollj�t fejleszti, ez teszi majd lehetõv� az �r�st �s a rajzol�st, �s �ltal�ban a k�z munk�ra val� haszn�lat�t. Az iskol�skorban kialakul�,elsõsorban az olvas�st akad�lyoz� diszlexia egyik lehets�ges oka �pp a finommototoros mozg�sok rendezetlens�ge, fejletlens�ge.

forr�s.