A kistestv�r �rkez�se mindenkinek �r�m, de van valaki, aki nehezen birk�zik meg vele. Eddig a nagyobb testv�r volt a k�zpont, most pedig ott van anyu karj�ban egy bõgõmasina, �s mindenki csak vele foglalkozik. Ez persze sark�tott k�p, hiszen j� esetben az �desanya m�r a v�rand�ss�g alatt felk�sz�tette elsõsz�l�tt gyermek�t a j�vev�ny �rkez�s�re. Elmes�lte, milyen picike lesz, �s milyen sokat alszik majd, s elmondta neki: majd õ is megsimogathatja, megfoghatja. Ak�rmennyire is j�l siker�l azonban felk�sz�lnie a nagynak, akkor is szinte elker�lhetetlen, hogy – legal�bbis az elsõ idõszakban – f�lt�keny legyen a kisbab�ra.

Amikor megsz�letik a baba, a nagyobb gyereket mindenk�ppen

be kell vonni

a kicsi k�r�li teendõkbe, sõt m�g a h�ztart�sba is, annak ellen�re, hogy ez a hat�konys�g rov�s�ra megy. De gondoljanak bele, õ �veken kereszt�l kiz�r�lagos st�tuszt �lvezett a csal�dban, õ volt a centrum, k�r�l�tte forgott minden. Semmik�ppen sem szabad azt hinnie, hogy a sz�lei m�r kev�sb� figyelnek r�, esetleg nem szeretik õt �gy, mint r�gen.

A hiszti A gyermekpszichol�gus meggyõzõd�se szerint hisztirohamok akkor vannak, ha a gyerek l�tja, hogy el�r vel�k valamit. Az egyetlen j� megold�s ilyenkor, hogy megpr�b�ljuk le�ll�tani, �s k�vetkezetesen nem enged�nk neki, egyszer sem. M�g akkor sem, ha nem otthon, hanem mondjuk bev�s�rl�s k�zben, vagy ismerõs�k elõtt t�r r� a hisztizhetn�k. Ha a gyerek l�tja, hogy semmit sem �r el ezzel a m�dszerrel, abbahagyja. R�ad�sul a hiszti bizonyos esetekben lehet fiziol�giai eredetû is. A gyerekek nagyon k�nnyen kisz�radnak, ez is okozhat nyugtalan, kezelhetetlen viselked�st. Az pedig m�g ink�bb, ha �dess�get – �s m�st nem – evett a hiszti elõtt egy-m�sf�l �r�val. �rdemes a nyal�nks�g ut�n egy �r�val adni m�g harapnival�t a gyerkõcnek, �gy megelõzhetj�k, hogy leessen a v�rcukra, �s hisztis rohamot produk�ljon.

A helyes viselked�s ir�ny�ba �gy terelhetj�k, ha min�l t�bb pozit�v visszajelz�ssel b�ztatjuk, ha valamit j�l csin�l. Ha akarva-akaratlanul rosszul b�nik a kistestv�r�vel, semmik�ppen sem szabad r�ripakodni, hogy õ rossz testv�r. A legjobb pozit�v alternat�v�t mondani, hogy legk�zelebb hogyan csin�lja. Ha durv�n ny�lna a testv�r�hez, mondjuk ink�bb neki azt, hogy a testv�re m�g pici, �s simogatni kell. Elmes�lhetj�k, hogy õ is �ppen ekkora volt, õ is ennyit aludt ennyi idõs kor�ban. Ha viszont j�l csin�l valamit, p�ld�ul: �gyesen fogja meg a bab�t vagy megpuszilja, dics�rj�k meg, milyen kedves �s j�sz�vû is õ. Ezzel ugyanis az identit�sa is alakul, s nem azt fogja hinni mag�r�l, hogy �gyetlen �s buta; �ppen ellenkezõleg.

Baktay Gizella szerint nagyon fontos, hogy a sz�lõk �gy kommunik�ljanak egym�ssal, hogy a nagyobbik gyerek is meg�rtse, �gy besz�lgessenek, mintha azt a nagyobb gyereknek mondan�k, ezzel is erõs�tve benne azt az �rz�st, hogy õ m�r nagy �s okos, s a sz�lei nem hanyagolj�k el, sõt nagyon fontos dolgokba avatj�k be.

Nagyot hib�zunk, ha a gyerekeket �sszehasonl�tjuk, �s p�ldak�nt �ll�tjuk õket egym�s el�. Ha azt mondjuk, „n�zd, a Pannika milyen sz�pen j�tszik, Andriska, te @@START_COMMENT kep vege @@END_COMMENTmeg mindent sz�trombolsz, cs�ny�n j�tszol”, nem val�sz�nû, hogy szeretni fogja a testv�r�t.

A kezdeti f�lt�kenys�g, ha megfelelõen ir�ny�tjuk, �s �j szerepeket ny�jtunk a gyereknek, egy idõ ut�n megszel�d�l. K�vetkezetess�g, bevon�s, tudatos ir�ny�t�s. Ha ezeket meg tudjuk val�s�tani, elm�lnak a hisztirohamok, �s a gyerekek is j�l kij�nnek majd egym�ssal.

Nagy Ram�na

Forr�s: Nõk Lapja Cafe