Besz�lni, besz�lni, besz�lni! Tal�n ez lenne a legjobb nevel�si tan�cs. Azaz, ha azt szeretn�nk, hogy gyermekeink sz�pen �s �rthetõen besz�ljenek, ahhoz sokat kell vel�k foglalkoznunk. 

- De vajon milyen ma a helyzet, eleget besz�l�nk-e, s vajon mennyire helyes a mai besz�d?

- Ha a besz�drõl van sz�, akkor a legfontosabb a besz�dfejlõd�s kialakul�sa. Aki sz�pen besz�l, csak az tanulhat meg sz�pen �rni, olvasni – v�li V�nyi �gnes logop�dus. - Ha a besz�d�llapotot vizsg�ljuk, akkor fel kell m�rn�nk, hogy hogyan besz�l a gyerek, s meg kell vizsg�lni, hogy milyen fejlett a besz�d�rt�se.

- Mit jelent a besz�d�rt�s, honnan tudja egy sz�lõ, hogy a gyerek �rti, amit mond neki?

- Elhangzik egy mondat, hogy menj�nk el a boltba. A kisgyerek, aki m�g csak 3 �ves, nem a mondatot �rti, hanem a szitu�ci�t. Anya megfogta a kosarat, �lt�zik, akkor õ is �lt�zik �s 
elindul. Ez m�g nem egyenlõ a besz�d�rt�ssel, amelynek 5-6 �ves korra m�r t�k�letesen ki kell alakulnia. A besz�d�rt�s teh�t mindenf�le besz�dprobl�ma mellett tal�n a legfontosabb! Hiszen amikor a gyerek elkezdi az iskol�t, s tanulja a betûk �r�s�t, sajnos nem fogja �rteni, amikor a tan�t� n�ni mondja, hogy mik�pp kell egy-egy betût le�rni. Nem lesz sz�m�ra tiszta a jobbra fel, egyenesen le, vagy a balra le kifejez�sek. S innen sajnos egyenes �t vezet az olvas�s-, �r�sprobl�m�khoz.

- Mit tehet a sz�lõ? Megelõzhetj�k-e, hogy ez a probl�ma kialakuljon?

- A gyan�s jeleket hamar �szre lehet venni. Az elsõ jel, amely a besz�d�rt�s probl�m�j�ra utalhat, a hang�tvet�s lehet. Amikor azt mondja a gyerek: -Jaj de sz�p ez a vimmalos. Ez aranyos 3-4 �vesen, de 5-6 �vesen m�r probl�ma. �rdemes megfigyelni, hogy hogyan tanul verseket, keveri–e, vagy meg tudja jegyezni a sz�m�ra ismeretlen jelent�sû szavakat. Fontos, hogy mennyire gazdag a gyerek sz�kincse, meg tudja-e �rtetni mag�t a t�bbi gyerekkel, s vajon õt meg�rtik-e? Ahhoz, hogy ezeket a probl�m�kat elker�lj�k, persze nagyon sokat kell vel�k besz�lni, s ak�rmennyire is ellene mondok magamnak, m�g a telev�zi� is hasznos lehet. De m�rt�kkel, s szint�n sz�lõi fel�gyelet mellett, hogy k�z�s �lm�ny legyen egy-egy film, amelyrõl szint�n lehet k�sõbb besz�lgetni.

Hib�s besz�d

- A besz�dfejlõd�s mellett sok sz�lõnek ink�bb a sorozatos besz�dhib�kkal van gondja, hogy a gyerek nem besz�l sz�pen, �rthetõen.

- Raccsol�st, p�szes�get, selypess�get sz�pen lehet korrig�lni. Egy-k�t hang rossz kiejt�se iskol�ba l�p�skor m�g nem olyan v�szes. Igazi probl�m�r�l akkor besz�l�nk, ha nyolc-t�z hangot mond rosszul, ekkor m�r �rdemes elgondolkozni, hogy mik�pp is fog az a gyerek megtanulni �rni, olvasni. �rdekes, hogy az „r” hangot mindig kihallj�k a gyerekek egy-egy sz�b�l, m�g ha nem is tudj�k kiejteni. Viszont a sziszegõ hangokn�l, a selypess�gn�l komoly betûcser�s probl�m�k is lehetnek.
 

- Feltûnt viszont egy �j betegs�g a gyerekek k�r�ben, a diszf�nia. Mi is ez pontosan?

- A diszf�nia a hangsz�n betegs�ge, egy k�ros rekedts�gi �llapot. A gyerek pr�seli a hangot, s ez�rt bereked. Mi�rt alakul ez ki? Legval�sz�nûbb, hogy a hatalmas h�tt�rzaj miatt k�nytelen a gyerek hangosan besz�lni, kiab�l az �vod�ban, iskol�ban, az utc�n, otthon, mert hangos a busz, a r�di�, a telev�zi�. A sok hangos besz�dtõl begyullad a hangsz�la, amely el sem m�lik, �lland�sul, s bizony sok-sok betegs�g forr�sa is lehet.

- Ak�r rekedten, ak�r selyp�n vagy p�sz�n, bizony gyorsan besz�l�nk. Hadar�s vagy gyorsbesz�d?

- Val�ban, a besz�d�nk sokat v�ltozott, kiab�lunk, bereked�nk, �s gyorsan besz�l�nk. S ez nem egyenlõ a hadar�ssal. A besz�d temp�ja gyorsult fel, m�g az 1870-es �vekben percenk�nt 25 sz�t mondtunk ki, az 1960-as �vekre ez a temp� felgyorsult percenk�nti 79 sz�ra. A temp� pedig egyre gyorsabb lesz, hiszen a vil�g is gyorsul k�r�l�tt�nk. Viszont azt is �rdemes megjegyezni, hogy a gyors besz�d nem biztos, hogy �sszef�gg�sben van a gyors gondolatokkal, lehet, hogy ez a besz�d magvatlan, semmit �rõ. �rdemes erre nagyon odafigyelni, hiszen a gyerekek gondolatai mindig tartalmasak, izgalmasak, amelyeket meg kell hallgatni, ha kell, korrig�lni, �s persze sokat-sokat besz�lni, besz�lgetni.
 

Forr�s: Nõk Lapja