Egy nemrgiben megjelent tanulmny szerint a kisgyermek dhkitrsei elhzshoz vezethetnek. 150 gyereket kvettek szletsktõl fogva, s az elhzshoz vezetõ tnyezõket kutattk. Kilencves korra a gyerekek 25 szzalka volt tlslyos, 9 szzalk elhzott. Az mr korbbi megfigyels, hogy a tlslyos szlõknek ltalban a gyerekei is kvrek, de az j tanulmnyban a kutatk sszefggst talltak a hisztizõ, dhkitrseket produkl gyermek s az elhzs kztt is. Dr. W. Stewart Agras, a Stanford-egyetem nyugalmazott pszichitria-professzora szerint a szlõk megvesztegetskppen hasznljk az telt, hogy lecsillaptsk a dhngõ gyereket.
- Nem titok, hogy az ennival rzelmi nyugtat - mondja dr. Madelyn Fernstrom, a pittsburghi egyetem szakembere. - Az rzelmi alap tkezssel az a gond, hogy ez egyszerre a szlõk s a gyerekek problmja, s nemcsak genetikai, hanem krnyezeti s trsadalmi gy is.
A legnagyobb kockzatnak azok a gyerekek vannak kitve, akiknek a szlei szintn elhzottak. A kvr szlõk gyerekeinek 64 szzalka lett elhzott a vizsglati idõszak vgre, szemben a norml sly szlõk gyerekeinek 16 szzalkval.
- Fontos tudni, hogy senki sincs genetikailag kvrsgre tlve. Lehet valakinek hajlama az elhzsra, de gondosan megvlasztott trenddel s testmozgssal a problma kzben tarthat - mondja dr. Fernstrom.
Vannak szlõk, akiket pp a sovnysgtl val flelem visz r, hogy tletessk a gyerekeiket. A legjobb, ha a szlõ nem csinl tlsgosan nagy gyet a gyerek tkezsbõl, s nem tekinti sem a jutalmazs, sem a bntets eszkznek.
Dr. David Fassler pszichitria-professzor szerint a tanulmny segt azonostani a kockzatnak kitett gyerekeket, ez pedig fontos a megelõzs s a korai intervencis programok szempontjbl. A tanulmny egyik fõ hinyossga, hogy kevs a 150 vizsglt rsztvevõ szma, s a megfigyelt gyerekek nem kpviselnek minden etnikai csoportot.
A tanulmny szerzõje gy vli, a gyerekkori elhzs veszlyes gyakorisga tette szksgess a kutatst. Az elmlt 20 v alatt ugyanis megktszerezõdtt a kvr gyermekek szma.
Hzipatika |