Sajn�latos t�ny, hogy a  v�d�olt�sok kor�ban a b�r�nyhiml� az egyik leggyakoribb fert�z� gyermekbetegs�g. A gyermekkorban �ltal�ban enyhe lefoly�s�, jellegzetes, h�lyagos ki�t�ssel j�r�, l�zas megbeteged�st - csak�gy, mint az �vs�m�rt - a varicella zoster nev� v�rus okozza. A b�r�nyhiml� kor�ntsem �rtalmatlan betegs�g, minden tizedik fert�z�ttet s�lyos sz�v�dm�nyekkel is kezelni kell. Az emberek 85-90%-a m�g gyerekkorban �tesik a fert�z�sen. 

A b�r�nyhiml� nagyon rag�lyos fert�z� betegs�g

A betegs�g rendk�v�l rag�lyos: cseppfert�z�ssel terjed, �s haszn�lati t�rgyak is k�zvet�thetik. A lappang�si id� - k�r�lbel�l 14-21 nap - ut�n jelentkeznek az els� ki�t�sek. A beteg azonban m�r 1-2 nappal a jellegzetes foltok megjelen�se el�tt is fert�z. Ha valaki elkapta a betegs�get, �ltal�ban k�t h�tig nem panaszkodik, am�g a v�rusok a szervezet�ben szaporodnak. B�r�nyhiml� j�rv�nyok kialakul�sa legink�bb a t�li �s tavaszi h�napokra jellemz�. A betegs�g lefoly�si ideje 1-2 h�t.  

A b�r�nyhiml� t�netei

A viszket� p�tty�k mellett gyakori a nem t�l magas l�z (37,5-38,5 �C), a gyenges�g, �tv�gytalans�g �s hasf�j�s. A b�r�nyhiml�s gyermekek a viszket�s h�lyagok miatt igen ny�g�ss�, nehezen kezelhet�v� v�lnak. Gyakori tapasztalat az is, hogy csal�don bel�l a m�sodikk�nt megbeteged� gyermeken l�nyegesen t�bb h�lyag jelentkezik, a harmadiknak pedig m�r a b�re is alig kivehet� a sok h�lyag miatt. 

A ki�t�sek jellegzetesek. El�sz�r sz�nes gombost�fejnyi foltok (makul�k), majd g�bcs�k (papul�k) �szlehet�k, amelyeken t�bbnyire egy napon bel�l megjelennek a harmatcseppre eml�keztet� h�lyagok (vezikul�k). A h�lyagok testszerte minden�tt, a hajas fejb�r�n, a t�rzs�n, a teny�ren, a talpon, s�t, m�g a ny�lkah�rty�kon, p�ld�ul a sz�jban is megjelenhetnek. A szerencs�sek �tv�szelik p�r tucat h�lyaggal, de 4-500 b�rjelens�g sem ritka. A vezikul�k belseje k�t-h�rom napon bel�l megzavarosodik, gennyess� v�lik (pusztula), k�zepe beh�z�dik, majd p�rkk� sz�rad. A gy�gyul�st kimondani a p�rk�k lev�l�sa ut�n lehet, de maguk a p�rk�k m�r �l� k�rokoz�t nem tartalmaznak.

El�re nem kisz�m�that�, hogy kinek lesz s�lyos lefoly�s� b�r�nyhiml�je, de vannak kock�zatot n�vel� k�r�lm�nyek

B�r a b�r�nyhiml� gyerekkorban t�bbnyire komplik�ci�k n�lk�l �tv�szelhet� �s enyhe lefoly�s�, el�re nem kisz�m�that�, hogy kinek lesznek sz�v�dm�nyei. A b�r�nyhiml�re igaz�n hat�kony gy�gyszer nincs (v�rusellenes k�sz�tm�ny indokolt esetben adhat�), a betegnek meg kell v�rnia, m�g az immunrendszere megk�zd a betegs�ggel.  Serd�l�kort�l kezdve s�lyosabb lehet a betegs�g, valamint sz�v�dm�nyei is gyakrabban fordulnak el�. A varicella v�russal szemben fokozott vesz�lynek vannak kit�ve a v�rand�s �desany�k �s az �jsz�l�tteik, az immunhi�nyos emberek, a gyerekekkel foglalkoz� pedag�gusok �s az eg�szs�g�gyben dolgoz�k.

A b�r�nyhiml� �s az �vs�m�r kapcsolata

A b�r�nyhiml� �tv�szel�se �letre sz�l� v�detts�ggel j�r ugyan, de ez az immunit�s az �vek m�l�s�val megkopik. A b�r�nyhiml�n �tesettek szervezet�ben m�g hossz� �vekig lappang a v�rus a gerincoszlop melletti idegd�cokban, �s az immunit�s gyeng�l�s�vel - f�leg id�sebb korban, daganatos megbeteged�s, AIDS, kemoter�pia eset�n - �vs�m�r form�j�ban jelentkezik.

A b�r�nyhiml� vesz�lyei �jsz�l�tt korban

 A b�r�nyhiml� vesz�lyei a terhess�g alatt