A rotav�rus a csecsem�k �s kisdedek hasmen�ssel, h�ny�ssal j�r� megbeteged�seinek a leggyakoribb okoz�ja vil�gszerte. Az �vod�skor v�g�re gyakorlatilag minden kisgyermek legal�bb egy alkalommal megfert�z�dik. A rotav�rus okozta betegs�g ann�l s�lyosabb, min�l fiatalabb �letkorban t�rt�nik a fert�z�s. A hat �s huszonn�gy h�nap k�z�tti kisbab�k a legvesz�lyeztetettebbek az�rt is, mert ebben a peri�dusban fordul el� a legt�bb rotav�rus megbeteged�s. Tov�bbi vesz�lyt jelent a csecsem�k eset�ben az is, hogy min�l fiatalabb a baba, ann�l nehezebb a folyad�kp�tl�s, �s emiatt k�nnyen a kisz�rad�s s�lyos form�ja alakulhat ki. A rotav�rus nagyon rag�lyos, ha a csal�d egy tagja megfert�z�dik, akkor a v�rus r�vid id�n bel�l az eg�sz csal�dot megfert�zi �letkort�l f�ggetlen�l. A betegs�g egyszeri �tv�szel�se nem jelent biztos v�detts�get a k�s�bbiekre, �gy a csal�d tagjai akkor is elkaphatj�k a fert�z�st, ha m�r egyszer �testek rajta. Feln�ttekn�l a betegs�g lefoly�sa enyh�bb, kisgyermekkor ut�n ritk�n okoz s�lyos kisz�rad�st. A rotav�rust „demokratikus” v�rusnak is nevezhetj�k, hiszen gyakorlatilag az �sszes gyermeket megfert�zi vil�gszerte, nemt�l �s szoci�lis helyzett�l f�ggetlen�l.

A rotav�rus-fert�z�s lefoly�sa, t�netei

Rotav�rusos fert�z�s eset�n r�vid, p�r napos lappang�si id� ut�n viharos gyorsas�ggal alakul ki a vizes hasmen�s �s intenz�v h�ny�s, amely 3-7 napig is eltarthat, �s magassal l�zzal is j�rhat. H�ny�s �s hasmen�s naponta ak�r 8-20-szor is el�fordulhat. A csecsem�k �s kisdedek folyad�k- �s s�h�ztart�sa k�nnyebben felborul, mint a nagyobb gyermekek�. A folyad�kveszt�s egyik jellegzetes t�nete a s�lyveszt�s.

Folyamatosan �gyeln�nk kell a kisz�rad�s elker�l�s�re

A rotav�rus-fert�z�s hat�s�ra az �r�tett vizelet mennyis�ge cs�kken, a b�r sz�raz tapint�s�, k�nnyen r�ncba emelhet� lesz, a szem karik�ss�, a nyelv �s a ny�lkah�rty�k sz�razz� v�lnak. A kutacs bes�pped, a l�z magasra sz�kik, tudatzavar, ritk�n l�zg�rcs is kialakulhat. A hirtelen folyad�kveszt�s m�r n�h�ny �r�n bel�l kisz�rad�shoz vezethet. A folyad�kp�tl�s ilyenkor kritikus fontoss�g�, ugyanakkor nagyon neh�z feladat, hiszen nem tudjuk megbesz�lni egy ilyen kiskor� bab�val, hogy igyon. S�lyos rotav�rusos fert�z�s eset�n a csecsem�k szervezet�ben szinte semmi sem marad meg. Ebben a helyzetben mindenk�pp orvoshoz kell fordulni, hiszen minden perc sz�m�t. Amennyiben a kisz�rad�st nem kezelik megfelel�en, az s�lyos sokkos �llapothoz, sz�vritmus zavarhoz, �s ak�r hal�lhoz vezethet. M�g a feln�ttekn�l a rotav�rus fert�z�s legt�bbsz�r csak otthoni �pol�st ig�nyel, addig a csecsem�k k�r�ben j�val gyakrabban van sz�ks�g k�rh�zi kezel�sre, amely sor�n inf�zi�val p�tolj�k az elvesztett folyad�kot. Nehez�ti az inf�zi� bek�t�s�t, hogy a kisz�rad�s miatt nagyon neh�z v�n�t tal�lni a kisbab�kon. Gyakran ez csak t�bbsz�ri pr�b�lkoz�sra siker�l.

A rotav�rus nagyon ellen�ll� �s rag�lyos

A rotav�rus okozta hasmen�sben szenved�k nagy mennyis�g� v�rust �r�tenek sz�klet�kkel m�r a t�netek jelentkez�se el�tt �s a betegs�g elm�l�s�t k�vet�en is. A v�rus igen ellen�ll� a k�l�nb�z� k�rnyezeti t�nyez�kkel szemben. K�zb�r�n �r�kig, fert�z�tt j�t�kokon, h�ztart�si eszk�z�k�n, egy�b t�rgyakon napokig k�pes t�l�lni. M�r n�h�ny 10 db k�rokoz� elegend� a betegs�g kiv�lt�s�hoz. A rotav�rus z�rt k�z�ss�gekben, (mint pl. b�lcs�d�k, �vod�k, csal�d, k�rh�zi oszt�lyok) leggyakrabban a szennyezett kezek �ltal terjed emberr�l-emberre. Nem is sz�ks�ges k�z�ss�gbe menni, ak�r az otthonunkba l�togat�k is magukkal hozhatj�k a fert�z�st.

A rotav�rus okozta s�lyos hasmen�ses �llapotr�l