Azaz, mit�l gy�gyul a k�z�ns�ges n�tha, h�rghurut, torokgyullad�s, k�z�pf�lgyullad�s, arc�reggyullad�s, t�d�gyullad�s?

Ahhoz, hogy erre v�laszt adjunk, tudni kell, mi okozza a gyermekkori fels�- �s als� l�g�ti betegs�geket. Azaz, mi az alapvet� k�l�nbs�g a t�sz�s mandulagyullad�s �s a toroklob, a gennyes k�z�pf�lgyullad�s, gennyes arc�reggyullad�s �s dob�regi, arc�regi v�lad�k felszaporod�s, a t�d�gyullad�s �s a h�rghurut kialakul�s�ban? Mit�l lesz n�th�s, kruppos a gyermek?

Ha beteg gyermek�t az agg�d� sz�l� orvoshoz viszi, elmaradhatatlan k�rd�s; mi okozza? Erre az �rtalmatlannak t�n� k�rd�sre az orvosi alapismereteken k�v�l nagy sz�ks�ge van a szakembernek a sz�l� megfigyel�s�re, k�r�ltekint� besz�mol�j�ra.

R�gi professzoraink azt tan�tott�k, a helyesen felvett anamn�zis – k�rt�rt�net – t�lc�n k�n�lja sz�munkra a diagn�zist (azaz k�rism�t).
Mivel az orvos �s a sz�l� c�lja azonos, azaz seg�teni akarnak a beteg gyermeken, nyilv�nval�, hogy egy�tt kell m�k�dni�k. Seg�teni�k kell egym�snak!
Az egyik els� �traval� egy medikus sz�m�ra a „mindenekel�tt ne �rts” elv elsaj�t�t�sa.
Gyakorl� orvosk�nt sz�mtalan helyzetben kider�l, milyen neh�z ezt a legjobb sz�nd�k mellett is betartani.
Mivel a sz�l�nek tudnia kell, mit v�r el az orvos t�le seg�ts�g gyan�nt, meg kell tan�tunk – a rem�lhet�leg minden orvos sz�m�ra egy�rtelm� -, laikusok sz�m�ra n�melykor „k�d�s” fogalmakat.

Az els� �let�vben majdnem minden gyermek �tesik l�zas betegs�gen, mely legt�bbsz�r l�g�ti fert�z�s k�vetkezm�nye, amit az esetek jelent�s r�sz�ben v�rusok okoznak. Manaps�g 100 l�zas gyermek k�z�l �tlagosan csak 10 gyermeknek van bakt�rium okozta betegs�ge, legal�bb 60 gyermek kap azonban antibiotikum kezel�st, feleslegesen.

K�r�lbel�l 50 �ve ismerj�k az antibiotikumokat, melyekkel a kor�bban retteget, leggyakrabban hal�lhoz vezet� fert�z�seket gy�gy�tani tudtuk. (t�d�gyullad�s, v�rhas, hast�fusz…) M�ra azonban siker�lt el�rni, hogy az antibiotikumok z�me hat�stalan, �s mik�zben folyamatosan n�vekszik az ellen�ll� ( rezisztens ) bakt�riumok sz�ma, az �j antibiotikumok fejleszt�s�nek hat�r�hoz �rt�nk. A legnagyobb igyekezettel sem siker�l �j, hat�kony gy�gyszercsoportot l�trehozni. Ma m�r minden �vben hal meg gyermek olyan fert�z�sben, amit olyan bakt�rium okoz, amely a rendelkez�sre �ll� antibiotikumok mindegyik�re rezisztens.

K�z�s �rdek�nk teh�t, hogy ne �lj�nk vissza a term�szet adta lehet�s�ggel, ne haszn�ljuk „t�l” az antibiotikumokat, mert a t�lzott felhaszn�l�s az alapvet� oka annak, hogy hat�sukat vesztett�k.

A felesleges kezel�s �s a sikertelen antibiotikum kezel�s �ldozatai pedig a gyermekeink! Hi�ba gondolja az orvos, hogy helyesen cselekszik, ha a sz�l� elv�r�s�nak eleget t�ve receptet �r, hi�ba gondolja a sz�l�, hogy akkor van biztons�gban a gyermeke, ha antibiotikumot kap, mik�zben nagy vesz�lybe sodorj�k a gyermeket felesleges kezel�ssel!

 

Pr�b�ljunk a helyes �tra t�rni...

A k�rokoz�k k�t nagy csoportj�val, a bakt�riumokkal �s v�rusokkal kell leggyakrabban k�zden�nk. A betegs�gek bakteri�lis illetve vir�lis eredet�nek elk�l�n�t�se a kezel�s szempontj�b�l d�nt� jelent�s�g�, mivel a gyermekkori bakt�riumfert�z�sek eset�n az antibiotikum hasznos, v�rusfert�z�s eset�n hasztalan, sokszor vesz�lyes lehet.

A bakt�rium fert�z�sben szenved� gyermekek t�bbnyire nem gy�gyulnak meg magukt�l �s antibiotikum n�lk�l sok esetben s�lyos betegs�g alakulhat ki. Feleslegesen, v�rusfert�z�sben adott antibiotikum viszont el�seg�ti a rezisztens bakt�riumok kialakul�s�t az�ltal, hogy a hasznos, vel�nk �l�, az antibiotikumra �rz�keny bakt�riumokat kipuszt�tva megfelel� �letteret enged a rezisztens t�rzsek szaporod�s�nak. A felszabadult �lett�rben a rezisztens bakt�riumnak nem kell k�zdeni a t�bbs�gben l�v� �rz�keny bakt�riumokkal, nem kell k�l�n energi�t befektetnie, ahogy az antibiotikumra �rz�keny bakt�riumnak sem kellene harcolni az �letben marad�s�rt egy antibiotikum mentes k�rnyezetben �s uralhatn� a terepet. Csak �gy, mint egy vegyszerrel kipuszt�tott kertben, el�sz�r az ig�nytelen gyomn�v�nyek szaporodnak el, agyonnyomva a nemes n�v�nyek �letkil�t�sait.

Folytonos dilemm�nk, hogy egyfel�l a bakteri�lis fert�z�sek gyors felismer�se �s antibiotikum kezel�se �letet menthet, m�sfel�l az antibiotikumok t�lzott �s felesleges haszn�lata teret enged az antibiotikumra nem-�rz�keny bakt�riumok elszaporod�s�nak.

Ez a t�ny, egy t�bbnyire mag�t�l meggy�gyul� gennyes k�z�pf�lgyullad�s vagy torokgyullad�s eset�n nem okozna nagy vesztes�get, de gondoljunk az �letet vesz�lyeztet� v�r�ramfert�z�sekre! Dr�mai k�vetkezm�nye lehet annak, hogy hi�ba l�v�ld�zz�k ki az eg�sz fegyvert�rat, az ellens�g p�nc�lja �tt�rhetetlen, a gyermek �lete vesz�lybe ker�lhet kor�bbi t�lbuzg�s�gunk miatt!
Igencsak meg kell gondolnunk, hogy legnagyobb igyekezet�nkkel k�zdve a fert�z�ssel, helyesen haszn�ljuk a lehet�s�geinket. Csak akkor �s arra l�j�nk, aki a val�di ellens�g!

 

Haszn�ljuk helyesen az antibiotikumokat bakteri�lis betegs�gekben, de ne haszn�ljuk �ket v�rus okozta betegs�gben!

A k�reredet felder�t�s�hez els�sorban fizik�lis eszk�z�ket kell ig�nybe venni, melynek alapja a sz�l� gondos, t�nyszer� besz�mol�ja, a beteg alapos (ism�telt) vizsg�lata, valamint orvosi �s sz�l�i tapasztalatunk mellett annak a t�nynek a szem el�tt tart�sa, hogy a gyermekkori l�zzal j�r� betegs�gek 90%-�t v�rus okozza! A k�z�ss�gbe j�r� gyermekek �vente 10-12 alkalommal betegszenek meg, t�bbnyire t�len. Ezek a betegs�gek csaknem mindig v�rusfert�z�s k�vetkezm�nyei: n�tha orrdugul�ssal �s orrfoly�ssal, �bl�s k�h�g�ssel j�r� h�rghurut, neh�zl�gz�st okoz� h�rg�cskehurut. Gyakori a v�rus okozta g�ge- �s l�gcs�gyullad�s, k�zismert nev�n a krupp. A cseppfert�z�ssel, l�g�ramlattal terjed� l�g�ti v�rusfert�z�seket z�m�ben az RS v�rus, rhino-, adenov�rus, parainfluenza- �s influenzav�rusok okozz�k. T�bbnyire nem tehet�nk semmit a v�rusok ellen.

Az antibiotikumok hat�stalanok, ez�rt nem seg�tik el� a gy�gyul�st! Felesleges haszn�latuk, mint m�r tudjuk, vesz�lyes!

J� h�r, hogy ezen v�rusbetegs�gek magukt�l, gy�gyszerek n�lk�l elm�lnak.
�s a bakt�riumt�l mindig f�ln�nk kell? Term�szetesen nem! A vel�nk �l� bakt�riumok nagyr�szt nem vesz�lyesek sz�munkra. Mindk�t f�l sz�m�ra el�ny�s ez az egy�tt�l�s. A bakt�riumok megfelel� �letteret kapnak az embert�l, akinek eg�sz b�lcsatorn�j�t milli�rdsz�mban n�pes�tik be, cser�be seg�tenek az em�szt�sben, �s l�tez�s�kkel t�vol tartj�k az ember sz�m�ra vesz�lyes, k�rokoz� bakt�riumokat.

Ne felejts�k el, a v�rusok soha nem ilyen b�k�sek, ha j�nnek, betegs�get okoznak!

 

Gondot jelent�, gyakori l�g�ti betegs�gek:

 

• k�z�pf�lgyullad�s (otitis media),
• torokgyullad�s (tonsillitis acuta),
• arc�reggyullad�s (sinusitis maxillaris),
• n�tha (rhinitis acuta),
• bakteri�lis t�d�gyullad�s (pneumonia),
• v�rusos t�d�gyullad�s,
• At�pusos k�rokoz� okozta "l�bonhordott" t�d�gyullad�s,
• g�ge- (croup) �s l�gcs�gyullad�s (tracheitis acuta),
• h�rg�gyullad�s (bronchitis acuta)

 

Jogosan mer�l fel az ig�ny, hogy cs�kkents�k ezen nagysz�m� betegs�gek el�fordul�s�t.

Igen, de hogyan?
Ne j�rjon a gyermek k�z�ss�gbe? J� megold�snak t�nik, de akkor a sz�l� nem tud dolgozni, nem besz�lve arr�l, hogy a csal�d is k�z�ss�gnek sz�m�t, ebben a kisk�z�ss�gben is bek�vetkezik a betegs�gek terjed�se. T�mj�k vitaminnal, gy�gyn�v�nyk�sz�tm�nyekkel, homeop�ti�s szerekkel a gyermeket, hogy ellen�ll�bb legyen? A vitaminok �s a gy�gyhat�s� szerek korl�tlan, v�letlenszer�, t�lzott haszn�lata ugyan�gy vesz�lyes, mint a betegs�g alatt t�ladagolt gyullad�scs�kkent�k, l�zcsillap�t�k m�rt�ktelen haszn�lata.

A v�dekez�s, megel�z�s j�l bev�lt, biztos m�dja a v�d�olt�sok alkalmaz�sa.

Az, hogy manaps�g nem kell rettegn�nk a torokgy�kt�l, szam�rk�h�g�st�l, az a 40 �ve rendszeresen alkalmazott csecsem�kori olt�soknak k�sz�nhet�. 10 �vvel ezel�tt a leggyakoribb gennyes agyh�rtyagyullad�s �s bakteri�lis l�g�ti k�rokoz� H.influenzae "b" bakt�rium volt. A rendszeresen alkalmazott v�d�olt�snak k�sz�nhet�en nem kell sz�molnunk ezzel a k�rokoz�val.
A l�g�ti betegs�gek z�m�t azonban nem tudjuk v�d�olt�ssal kiv�deni. Tudjuk, hogy a legt�bb l�g�ti betegs�get a v�rusok okozz�k. V�rusok milli�rdjait �r�ti a beteg, ugyanakkor n�h�ny v�rus elegend� a fert�z�shez. A l�g�ti v�rusbetegs�gek megel�z�si lehet�s�ge nagyon korl�tozott, de l�tezik olt�s az influenza v�rus ellen, amit m�r 6 h�napos kort�l lehets�ges ig�nybe venni, hogy hat�konyan tudjuk elker�lni a szezon�lis influenza megbeteged�st. A korasz�l�ttek �s fiatal csecsem�k rettegett h�rg�cske gyullad�s�t �s v�rusos t�d�gyullad�s�t okoz� RS v�rus ellen korl�tozott sz�mban �ll v�d�olt�s rendelkez�s�nkre, kiz�r�lag a korasz�l�tt csecsem�k sz�m�ra.
Ma a legvesz�lyesebb l�g�ti bakteri�lis k�rokoz�, mely leggyakrabban okozza az 5 �v alatti gyermekek k�z�pf�lgyullad�s�t, t�d�gyullad�s�t, v�r�ramfert�z�s�t, gennyes agyh�rtyagyullad�s�t, a Streptococcus pneumoniae. Hat�kony v�dekez�si lehet�s�g a S.pneumoniae ellen a v�d�olt�s, melyet v�laszthat� olt�sk�nt k�rhet a sz�l� orvos�t�l a k�telez� csecsem�kori olt�sok mell�.

V�gezet�l k�r�ssel fordulok a Tisztelt Olvas�hoz.

Tisztelt Olvas�, Tisztelt Sz�l�!

Ez�ton K�rem �nt, hogy ism�telt olvas�s ut�n, amikor az alapvet� tud�s birtok�ban van, ami a l�g�ti betegs�gek k�rok�t illeti, NE akarjon minden l�zas betegs�gben antibiotikum kezel�st gyermek�nek!
A XXI. sz�zadban tarthatatlan, hogy v�d�olt�ssal megel�zhet� betegs�gben meghaljanak gyermekek! Az antibiotikumok helyett, amikor csak lehet v�lassz�k a megel�z�st, a v�d�olt�sokat!

�dv�zlettel: dr.Kulcs�r Andrea
Csecsem�- �s gyermekgy�gy�sz
Fert�z�betegs�gek szakorvosa
V�d�olt�si Szaktan�csad�

forr�s: http://www.gyermekbetegsegek.hu