A mumpsz Magyarorsz�gon is egyike volt a gyermekkor leggyakoribb fert�z� betegs�geinek. Ami�ta minden egyes gyermek sz�m�ra k�telez� a mumpsz elleni v�d�olt�s, ez a betegs�g szinte teljesen elt�nt a magyar csal�dok h�tk�znapjaib�l.
A vil�g olyan r�szeir�l, ahol nem alkalmaznak k�telez�en v�d�olt�st, elmondhat�, hogy a mumpsz �ltal�nosan elterjedt gyermekkori fert�z� betegs�g, amely az esetek t�bbs�g�ben a f�lt�mirigy �s a t�bbi ny�lmirigy egy- vagy k�toldali f�jdalmas duzzanat�val j�r.
K�rokoz�ja a Paramyxovirus parotitidis egy RNS-v�rus, a Paramyxoviridae-csal�dba tartozik. Egyetlen szerot�pusa (fajt�ja) ismert.

A mumpsz-v�rus kiz�r�lag emberi megbeteged�st okoz. Cseppfert�z�ssel terjed. Kifejezetten rag�lyos, a fert�z�snek kitett fog�kony emberek 40-50%-a megkapja. A betegs�g lappang�si ideje 18-21 nap.

A nem oltott ter�leteken k�l�n�sen gyakori a 2-12 �ves gyermekek k�z�tt, de k�s�bbi �letkorban is el�fordulhat. A F�ld s�r�n lakott ter�letein fordul el� legink�bb a betegs�g, gyakoris�g�nak maximum�t t�len �s tavasszal �ri el. Nagyobb j�rv�nyok jellemz�en 7-8 �vente fordulnak el�. Lezajlott betegs�g ut�n a v�detts�g eg�sz �letre sz�l. Az �jsz�l�ttek az anyai immunit�s �ltal v�dettek.

Mumpsz megbeteged�sek magyarorsz�gi el�fordul�sa az ESKI legfrissebb adatai alapj�n (2002) a k�vetkez�. Legt�bb megbeteged�st a Nyugat-Dun�nt�lon regisztr�ltak (2,49 / 100000f�), m�g legkevesebbet �szak-Magyarorsz�gon (0,08 / 100000f�).

A mumpsz megbeteged�sek region�lis t�rk�pe itt �rhet� el.