A gyermek fejl�d�se sor�n folyamatosan, egyre ink�bb birtokba veszi k�rnyezet�t, ez�ltal �jra �s �jra ismeretlen, idegen, ez�ltal f�lelmet kelt� �lm�nyeknek van kit�ve. Ez teljesen term�szetes.

A f�lelem sz� a latin angere = �sszeszor�tani, �s angustus = sz�k kifejez�sre ny�lik vissza. Ez azt mutatja, hogy az �j tapasztalatok nem csak lelki, de testi v�ltoz�sokat is okoznak benn�nk. Nincs olyan f�lelem, mely a lelki �rintetts�g mellett ne j�rna testi folyamataink megv�ltoz�s�val. Nyugtalanok lesz�nk, izomzatunk t�nusa megn�, l�gz�s�nk, sz�vver�s�nk felgyorsul, v�rnyom�sunk megn�, kiv�laszt�szerveink (izzads�gmirigyek, ves�k, belek) m�k�d�se felgyorsul. �bers�g�nk felfokoz�dik, ami id�vel alv�szavarokhoz, f�rad�konys�ghoz, figyelemzavarokhoz vezethet. Teh�t lelki �lm�ny�nk testileg feltorl�dik. A f�l�nk gyerekek gyakran panaszkodnak testi t�netekr�l, k�l�nf�le f�jdalmakr�l.

Mikor norm�lis �s mikor k�ros a f�lelem?

A f�lelmek teh�t szem�lyes lelki fejl�d�s�nk, t�gul� tapasztalataink term�szetes velej�r�i. Mindegyik�k k�z�s tulajdons�ga, hogy a testi "sz�k�ss�g" mellett jelenl�t�kkor elhalkul benn�nk a biztons�got jelent� �sbizalom hangja. Vannak konkr�t t�rgyakhoz, esem�nyekhez, helyzetekhez k�t�d� f�lelmek. Sokszor azonban t�rgytalan, meghat�rozhatatlan szorong�sk�nt l�pnek fel benn�nk. A gyermek lelki fejl�d�se sor�n vannak term�szetesnek mondhat� f�lelmek . L�ssuk �ket sorj�ban!

Ilyen a 7-9 h�napos gyermek idegenked�s e, mikor a fogz�s megindul�sa ut�n egyre jobban meg tudja k�l�nb�ztetni az �t k�r�lvev� emberek szem�lyis�g�t egym�st�l. Felfedezi az idegenben az "idegen"-t. Ha sz�m�ra ismeretlen szem�ly ker�l a k�zel�be, �desanyj�hoz b�jik, �s elrejti tekintet�t. Este lefektet�skor n�h�nyan �tmenetileg azt sem engedik, hogy a pap�juk fektesse le �ket.

Valamivel k�s�bb l�p fel a szepar�ci�s f�lelem . Ilyenkor nem akar elt�volodni az �desanyj�t�l, l�g a szokny�j�n, �lland�an felk�redzkedik a karj�ba, f�leg idegen helyen, vagy szokatlan helyzetben. Este f�l a s�t�tt�l, nem akar egyed�l fek�dni az �gy�ban. Ha ez feler�s�dik, v�gtelen ideig tart� fektet�si ritu�l�kba, elalv�si zavarba torkollhat a dolog.

Min�l ink�bb kimozdul a gyermek az otthon v�dett falai k�z�l, ann�l ink�bb �rintkez�sbe ker�l a term�szet er�ivel. E csod�latos felfedez�sek sor�n n�ha �rhetik meglepet�sek (�llatok, �greccsen�s, sz�l, vihar, vill�ml�s), melyek f�lelmet �breszthetnek benne. Ezt k�rnyezeti f�lelem nek nevezhetj�k.

Az �vod�ba ker�l�skor �j helyzet alakul ki. A gyermek - mint sz�let� kis egy�nis�g - elker�l a megszokott csal�di k�rnyezetb�l, �s meg kell tal�lja, �llja hely�t az �j k�z�ss�gben. Ilyenkor fell�phetnek szocializ�ci�s f�lelmek. Ezek m�r m�s jelleg�ek, mint a lev�l�st�l val� f�lelem. Akkor jelentkeznek, amikor a gyerek keresi hely�t a k�z�ss�gben. Az ilyen jelleg� aggodalmak szem�lyis�g�nek fejl�d�si m�rf�ldk�vei k�r�l k�l�n�sen felt�n�ek lehetnek. �gy pl. az iskola 3. oszt�lya k�r�l - a 9. �s 10. �let�v k�z�tt -, amikor hirtelen �j f�nyben �li meg saj�t szem�lyis�g�t. Ilyenkor fontoss� v�lik, mit gondolnak r�la a t�bbiek, ki fogadja bar�tj�ul...

Erre a korra tev�dik a hal�lhoz val� viszony megv�ltoz�sa is. Re�lis, k�zzelfoghat� t�nny� v�lik sz�m�ra. Kisebb korukban is �jra �s �jra megk�rdezik a gyerekek, hogy �k is meghalnak-e, mi, sz�l�k is meghalunk-e, vagy hogy mi�rt halt meg a nagymama, �s hova ment ut�na. Ilyenkor azonban k�zzel val�szer�v� v�lik, mert �nmagukkal is sokkal m�lyebben azonosulnak, mint kor�bban. Nem ritka, hogy az �ngyilkoss�g halv�ny gondolata foglalkoztatja �ket. Ekkor fel�brednek benn�k m�s re�lis f�lelmek is, p�ld�ul h�bor�t�l, term�szeti katasztr�f�kt�l.

A pubert�sban azt�n a nemi �r�s sel �sszef�gg� neh�zs�gek �bresztenek sokakban fesz�lts�get. A m�sik nem felfedez�se, idegens�ge �j rejt�lyeket hoz mag�val. Az �szt�n�k elemi ereje �s a rajtuk val� lelki fel�lemelkedni v�gy�s kett�ss�ge sokakat megriaszt.

A 18-19 �vesekn�l az �n�ll�sul�ssal p�rhuzamosan megjelennek az egzisztenci�lis f�lelmek. Ami a 9 �veseket szell�k�nt csapja meg, az ifj� koroszt�lyt teljes erej�vel ragadja mag�val. F�lnek, hogy cs�d�t mondanak az �letben, t�rsas kapcsolataikban. F�lnek a betegs�gekt�l, a hal�lt�l. Az �ngyilkoss�gok ar�nya ebben a korban magasba sz�kik.

�rdekes

Vannak gyerekek, akik egy�ltal�n nem f�lnek semmit�l. Sok apa b�szke az ilyen gyerekre, f�leg akkor, ha fi�r�l van sz�. �m az effajta viselked�s olyan m�rt�kben f�lelemmentes lehet, hogy m�r k�rosnak mondhat�. Az ilyen gyerekek �ltal�ban valamif�le figyelemzavarban szenvednek. Valahogy nem �rz�kelik az �ket �vez� helyzet lelki vonulat�nak bizonyos vet�leteit.

Mit�l v�lhat k�l�n�sen f�l�ss� a gyerek?

Vannak gyerekek, akik k�l�n�sebb kiv�lt� ok n�lk�l is alapvet�en f�l�sek. Akadnak azonban olyan testi-lelki fejl�d�si zavarok, melyek gyakrabban j�rnak f�lelmekkel: autist�k, figyelemzavarosak stb. A gyermek k�rnyezet�b�l j�v� zavar� t�nyez�k is okozhatnak f�lelmet: agg�d�, bizonytalan sz�l�k, gyakori veszeked�sek, v�l�s, gyakori fegyelmez�s, ambivalens anyai magatart�s, elfojtott sz�l�i �rz�sek �s indulatok . Gyakori tapasztalat, hogy a szende, halk szav�, alkalmazkod�, de f�l�nk gyerekeket sz�leik t�l kor�n feln�ttk�nt kezelik. �szrev�tlen�l �truh�znak r�juk olyan feladatokat, melyek megold�sa a feln�ttek dolga lenne. Ez lehet pl. a kisebb testv�r �pol�sa, de olyan egyszer� helyzet is, ahol olyasmit kell eld�nteni, ami k�v�lr�l nem is t�nik neh�znek, lelkileg azonban megterheli a gyermeket, mert sz�m�ra jelent�s dologr�l van sz�. (P�ld�ul egy ruhadarab kiv�laszt�sa az �ruh�zban.) Nem mindegy az sem, hogy h�nyadik gyerekr�l van sz� a csal�dban. A m�sodik gyereknek (f�leg, ha m�g kisebb testv�rei is vannak) mindig nehezebb a dolga. A m�di�k (rekl�mok, tv, r�di�, sz�m�t�g�pes j�t�kok stb.) k�l�n�sen gyakori f�lelemforr�sok. A t�bb�-kev�sb� rejtett vagy ny�lt agresszi�b�l el�g egy-k�t (ak�r csak n�h�ny pillanatig tart�) �lm�ny ahhoz, hogy m�lyen maradand� nyomot hagyjon h�tra a gyermek k�pzeletvil�g�ban. Emellett minden olyan inform�ci�t (sz�veg, k�p), mely meghaladja a gyermek eddigi tapasztalatait, k�l�n fel kell hogy dolgozzon. Ha pedig ez az �jdons�g olyan, hogy a gyermek eddigi re�lis �lm�nyvil�g�t�l idegen, akkor az meghaladja feldolgoz�si k�pess�geit. �gy az �lm�ny feldolgozatlanul s�llyed le lelkivil�g�nak tudattalan r�gi�iba, �s onnan k�s�bb f�lelemk�nt, megfoghatatlan szorong�sk�nt mer�lhet fel.

Hogyan seg�thet�nk f�l�s gyermekeinknek?

A gyermekkori f�lelmek "kezel�s�nek" legfontosabb eleme az, hogyan viszonyulnak a gyermek k�rnyezet�ben �l� szem�lyek a szorong�shoz . Mivel az els� h�t �vben a gyerekek nagyr�szt ut�nz�ssal tanulnak, egy�ltal�n nem mindegy, hogy mennyire f�lnek a sz�l�k bizonyos dolgokt�l. A gyermek azt fogja megtanulni, hogy hogyan b�nnak sz�lei, nagysz�lei, tanit�i saj�t szorong�saikkal .

Azzal seg�thet�nk a gyermeknek, hogy tehermentes�tj�k azokt�l az �lm�nyekt�l, melyeket saj�t erej�b�l nem tud feldolgozni. Ezenfel�l k�zvet�tj�k neki, hogy minden olyan f�lelem megsz�nik, melyet szunnyad� k�pess�g�nk kibontakoztat�s�val meghaladunk. Teh�t l�p�sr�l l�p�sre megpr�b�ljuk felismerni, megismerni, mit�l is f�l�nk azzal a bizonyos dologgal kapcsolatban. Ez�ltal hidat tudunk verni hozz�. Ez a folyamat a gyerekekn�l els�dlegesen nem intellektu�lis megismer�si folyamat, hanem szavak n�lk�li lelki t�rt�n�s. Saj�t magatart�sunk, a j�t�kos gyakorlatok �s a m�v�szi ter�pi�k nagyon hat�konyak. Legfontosabb az �letbe, emberekbe, helyzetekbe vetett �s bizalom visszanyer�se.

Iskol�skor el�tt a legt�bb gyerekn�l a legjobb gy�gy�r, ha a sz�l�k megtal�lj�k magukban vagy maguk k�r�l saj�t f�lelmeik forr�sait, okait. Ha t�lteszik magunkat t�lzott aggodalmaskod�sukon, akkor a gyerek is jobban �rzi mag�t saj�t b�r�ben. Ezt sz� szerint vehetj�k, ugyanis a kisgyermekek f�lelemei gyakran alkati eredet�ek. Ez azt jelenti, hogy ahogyan meg�lik magukat saj�t b�r�kben, az az �rz�kszervek �rz�kenys�g�t�l f�gg. Ez�rt a kezel�sben a testhez k�t�tt �rz�kel�s (tapint�s, f�jdalom, mozg�s, helyzet�rz�kel�s, �let�rz�s, egyens�ly�rz�k stb.) harmoniz�l�sa, fejleszt�se j�t�kony hat�s�. Hogy n�z ki ez a gyakorlatban?

N�h�ny tipp: a nap ritmusos lefoly�s� legyen, figyelj�nk az �rz�kszervi benyom�sok jelleg�re �s mennyis�g�re, hagyjunk id�t a gyermeknek, hogy saj�t ritmus�ban tegye a dolgokat, ne agg�djunk jobban (pl. att�l, hogy leesik a f�r�l), mint �; legyen n�h�ny bens�s�ges perc�nk egym�sra mindennap, massz�rozgassuk a gyermeket (f�leg este a lefekv�skor) nyugtat� ill�olajokkal (pl. m�lyv�val, levendul�val, citromf�vel, r�zsaszirommal)!

A kisiskol�sok m�r sokkal jobban ki tudj�k fejezni, hogy mi nyomasztja �ket. Ha m�g nem k�pes r�, hogy maga t�ll�pjen f�lelmein, akkor a szeretetteljes sz�l�i figyelem (p�ld�ul egy kis kir�ndul�s kettesben a pap�val) csod�kat tehet. Sokszor alig vehet� �szre, hogy menniyre szomjazik a gyerekek egy feln�tt besz�lget�t�rsra. Ebben a korban m�r a m�v�szeti jelleg�, lelki kifejez�st el�seg�t� ter�pi�k (fest�s, zene, gyermekpszichodr�ma �s a j�t�kter�pia) is j�l alkalmazhat�k. A relax�ci�s technik�k, a kineziol�gia is elkezdhet� m�r ebben a korban.

A serd�l�- �s kamaszkor�akn�l a feln�ttekhez val� ellen�ll�, sokszor fesz�lt, tagad� viszony neh�zz� teheti a dolgunkat. A tilalmak (tv, PC, drogok) ilyenkor nem seg�tenek. Egyik lehet�s�g�nk a tudatos feldolgoz�sban rejlik. A c�l, hogy a fiatal a nyomaszt� helyzet felismer�se ut�n alkot� fant�zi�j�t mozg�sba hozva maga vegye k�zbe a dolgokat. K�z�s zen�l�s, sz�nj�tsz�s, t�nc a bar�tokkal jelentik sz�mukra a kiutat a fogyaszt�i t�rsadalom csapd�ib�l. A csend, a nyugalom is ism�t a megismer�s forr�s�v� v�lhat. T�mogassuk �ket pl. abban, hogy visszatal�lhassanak a term�szethez, vagy m�s emberek�rt tehessenek valamit!

Mit tehet�nk m�g?

A gy�gyszeres kezel�sn�l a homeop�tia kiv�l� egy�ni lehet�s�geket ny�jt. A szakember az alkati szerek mellett (Silicea, Calcium carb., Belladonna, Aconit, Ars. album...) a meghat�rozhat� forr�s� f�lelmekre (vizsg�z�s, mag�ny, s�t�ts�g, iskola, magast�l val� f�lelm.) is tal�lhat megold�st.

forr�s.