Nagy szerencse �s �ri�si seg�ts�g, ha a nagysz�l�k sz�vesen vigy�znak az unok�ra. Az elt�r� nevel�si elvek azonban sok csal�dban okoznak konfliktust. Az alapvet� dolgokban �rdemes megegyezni, nehogy egy elkan�szodott gyereket kapjunk vissza a sz�nid� v�g�n.

Amikor ny�ron bez�r az iskola �s a �voda, nagy megk�nnyebb�l�s, ha a nagysz�l�kn�l hagyhatjuk a gyereket. Ha ideje �s ereje engedi, a legt�bb nagysz�l� �r�mmel kiveszi r�sz�t unok�ja nevel�s�b�l. Szinte term�szetes: az apa �s az anya t�voll�t�ben az unoka kihaszn�lja az alkalmat, hogy neki most mindent szabad.

A nagysz�l�k k�nyeztet� szeretet�nek szinte semmi sem szabhat hat�rt, alig van olyasmi, amit a gyerek n�mi ravaszs�ggal ne tudna el�rni. �rthet� a nagysz�l�k �r�me, hogy v�gre csak az �v�k az unoka. Ha megengedik neki, hogy tov�bb t�v�zzen vagy t�bb fagyit egyen, mint �ltal�ban, az m�g nem b�n. A gyerekek t�bbs�ge ett�l nem v�ltozik meg, hiszen pontosan tiszt�ban van vele, hogy otthon mindez tilos.

Dr. Alm�si Kitty klinikai szakpszichol�gus szerint a k�nyeztet�s megengedhet�, ha olyan ter�letekre vonatkozik, amelyek elfogadottak a sz�l�k sz�m�ra is. Ha a sz�l� nem ellenzi az esti t�v�n�z�st, akkor elfogadhat�, ha a nagysz�l� egy picivel tov�bb engedi fennmaradni a kicsit. Az ev�sre is ugyanez vonatkozik: egy sz�l� sem lehet d�h�s az�rt, ha a nagyi s�tit ad az eb�d v�g�n, viszont az�rt igen, ha a gyerek az �lland� �dess�gev�s miatt nem eszik f�tt �telt.

Ha alapvet� nevel�si k�rd�sekben nem egyezik a v�lem�ny�k a nagysz�l�k�vel, azt azonban m�r �rdemes sz�v� tenni. Term�szetesen az ilyesfajta besz�lget�sek szerencs�s esetben nem a gyerekek el�tt zajlanak. Ha a nagysz�l�ket az unoka f�le hallat�ra kritiz�lj�k, azzal teljesen �sszezavarhatj�k a kicsit. Ilyenkor a gyerek �gy �rezheti, hogy v�lasztania kell azok k�z�tt, akiket egyform�n szeret. Ugyan�gy a nagyi se b�r�lja ny�ltan a sz�l�t, ezzel ugyanis megt�p�zza a tekint�ly�t. N�gyszemk�zti besz�lget�s sor�n kell tiszt�zni, mi az, amit mindenk�ppen egyform�n kell csin�lni.

Dr. Alm�si Kitty szerint alapvet�en nem a sz�l�knek kell egyet�rteni a nagysz�l�kkel, hanem ford�tva. Hiszen ez m�r egy �j csal�d, �j �rt�krenddel, szok�sokkal. Ebben m�r a sz�l�k hat�rozz�k meg, mi a j� �s mi nem, �s ezt a nagysz�l�knek is el kell fogadniuk, ha j� kapcsolatot szeretn�nek. Fontos, hogy minden l�nyeges ter�letet �tbesz�lj�nk, miel�tt el�sz�r hosszabb id�t t�lt a nagysz�l�kn�l gyermek�nk, �s k�l�n�sen a napi ritmus (ev�sek, alv�sok id�pontjai, tiszt�lkod�si szok�sok stb.) egyeztet�se elengedhetetlen.

A nagysz�l�knek sokszor nagy hat�suk van az unok�ra, azonban a sz�l�kh�z f�z�d� viszonyt ez soha nem tudja fel�l�rni. Meg�lhet a gyermek a nagysz�l�vel egy �nfeledt ny�ri sz�nid�t, �lvezheti a k�nyeztet�st, ut�na m�gis sz�ks�ge van r�, hogy visszat�rhessen a sz�leihez, hiszen sz�m�ra els�sorban �k jelentik a biztons�got.

A nagysz�l�kt�l val� eltilt�s �ltal�ban a gyermek rov�s�ra megy, ez�rt csak a legsz�ls�s�gesebb esetben elfogadhat�. Ha a nagysz�l� nem hajland� elfogadni a nevel�si alapelveket, �s nem tartatja be a megbesz�lt napi ritmust m�g megk�zel�t�leg sem, csak egy-egy napra, esetleg h�tv�g�re maradjon sz�l�i fel�gyelet n�lk�l a gyermekkel.

forr�s.