Beszlni, beszlni, beszlni! Taln ez lenne a legjobb nevelsi tancs. Azaz, ha azt szeretnnk, hogy gyermekeink szpen s rthetõen beszljenek, ahhoz sokat kell velk foglalkoznunk.
- De vajon milyen ma a helyzet, eleget beszlnk-e, s vajon mennyire helyes a mai beszd?
- Ha a beszdrõl van sz, akkor a legfontosabb a beszdfejlõds kialakulsa. Aki szpen beszl, csak az tanulhat meg szpen rni, olvasni – vli Vnyi gnes logopdus. - Ha a beszdllapotot vizsgljuk, akkor fel kell mrnnk, hogy hogyan beszl a gyerek, s meg kell vizsglni, hogy milyen fejlett a beszdrtse.
- Mit jelent a beszdrts, honnan tudja egy szlõ, hogy a gyerek rti, amit mond neki?
- Elhangzik egy mondat, hogy menjnk el a boltba. A kisgyerek, aki mg csak 3 ves, nem a mondatot rti, hanem a szitucit. Anya megfogta a kosarat, ltzik, akkor õ is ltzik s
elindul. Ez mg nem egyenlõ a beszdrtssel, amelynek 5-6 ves korra mr tkletesen ki kell alakulnia. A beszdrts teht mindenfle beszdproblma mellett taln a legfontosabb! Hiszen amikor a gyerek elkezdi az iskolt, s tanulja a betûk rst, sajnos nem fogja rteni, amikor a tant nni mondja, hogy mikpp kell egy-egy betût lerni. Nem lesz szmra tiszta a jobbra fel, egyenesen le, vagy a balra le kifejezsek. S innen sajnos egyenes t vezet az olvass-, rsproblmkhoz.
- Mit tehet a szlõ? Megelõzhetjk-e, hogy ez a problma kialakuljon?
- A gyans jeleket hamar szre lehet venni. Az elsõ jel, amely a beszdrts problmjra utalhat, a hangtvets lehet. Amikor azt mondja a gyerek: -Jaj de szp ez a vimmalos. Ez aranyos 3-4 vesen, de 5-6 vesen mr problma. rdemes megfigyelni, hogy hogyan tanul verseket, keveri–e, vagy meg tudja jegyezni a szmra ismeretlen jelentsû szavakat. Fontos, hogy mennyire gazdag a gyerek szkincse, meg tudja-e rtetni magt a tbbi gyerekkel, s vajon õt megrtik-e? Ahhoz, hogy ezeket a problmkat elkerljk, persze nagyon sokat kell velk beszlni, s akrmennyire is ellene mondok magamnak, mg a televzi is hasznos lehet. De mrtkkel, s szintn szlõi felgyelet mellett, hogy kzs lmny legyen egy-egy film, amelyrõl szintn lehet ksõbb beszlgetni.
Hibs beszd
- A beszdfejlõds mellett sok szlõnek inkbb a sorozatos beszdhibkkal van gondja, hogy a gyerek nem beszl szpen, rthetõen.
- Raccsolst, pszesget, selypessget szpen lehet korriglni. Egy-kt hang rossz kiejtse iskolba lpskor mg nem olyan vszes. Igazi problmrl akkor beszlnk, ha nyolc-tz hangot mond rosszul, ekkor mr rdemes elgondolkozni, hogy mikpp is fog az a gyerek megtanulni rni, olvasni. rdekes, hogy az „r” hangot mindig kihalljk a gyerekek egy-egy szbl, mg ha nem is tudjk kiejteni. Viszont a sziszegõ hangoknl, a selypessgnl komoly betûcsers problmk is lehetnek.
- Feltûnt viszont egy j betegsg a gyerekek krben, a diszfnia. Mi is ez pontosan?
- A diszfnia a hangszn betegsge, egy kros rekedtsgi llapot. A gyerek prseli a hangot, s ezrt bereked. Mirt alakul ez ki? Legvalsznûbb, hogy a hatalmas httrzaj miatt knytelen a gyerek hangosan beszlni, kiabl az vodban, iskolban, az utcn, otthon, mert hangos a busz, a rdi, a televzi. A sok hangos beszdtõl begyullad a hangszla, amely el sem mlik, llandsul, s bizony sok-sok betegsg forrsa is lehet.
- Akr rekedten, akr selypn vagy pszn, bizony gyorsan beszlnk. Hadars vagy gyorsbeszd?
- Valban, a beszdnk sokat vltozott, kiablunk, berekednk, s gyorsan beszlnk. S ez nem egyenlõ a hadarssal. A beszd tempja gyorsult fel, mg az 1870-es vekben percenknt 25 szt mondtunk ki, az 1960-as vekre ez a temp felgyorsult percenknti 79 szra. A temp pedig egyre gyorsabb lesz, hiszen a vilg is gyorsul krlttnk. Viszont azt is rdemes megjegyezni, hogy a gyors beszd nem biztos, hogy sszefggsben van a gyors gondolatokkal, lehet, hogy ez a beszd magvatlan, semmit rõ. rdemes erre nagyon odafigyelni, hiszen a gyerekek gondolatai mindig tartalmasak, izgalmasak, amelyeket meg kell hallgatni, ha kell, korriglni, s persze sokat-sokat beszlni, beszlgetni.
Forrs: Nõk Lapja
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
